A fösvény
A fösvényt önmaga akadályozza abban, hogy önmaga legyen. Nem költ, nem ad, nem tesz semmit, ami másokat lekötelezhetne. A fösvény nem tudja, hogy a lélek bank, mely tönkremegy ha csak gyűjti a betéteket, de nem hitelez soha. Fösvény annyiféle van, ahányféle betét. Van aki szeretetet nem ad, van akit pénz, van akiből csak az empátia hiányzik. Barbár mindegyik.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg, vagy csak abban az esetben, ha írójuk újra elküldi azt a Dühöngőbe (vagy a felület jobb oldalán, de csak a Dühöngő és a Magasztaló között találhatóak közül valamelyik másik, általa választott rovatba).
A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) a kommment megjelenése (és csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirat) jelzi. El nem fogadást értelemszerűen az, hogy nem jelenik meg. Minderről valamivel bővebben itt olvashatnak.
Címkék: fösvény, fösvénység
december 13, 2010 @ 8:08 de. • válasz erre
A fösvény úgy él, mint egy fékevesztett, csillapíthatatlan éhségű parazita, mint egy rákos sejt. Begyűjti az élet forrásait, parlagra kényszeríti az teremteni képes erőt és ezzel pusztítja azt, amiből él, a kultúrát.
december 13, 2010 @ 9:40 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#1),
továbbá: Válasz lucifer hozzászólására (#1).
és Válasz lucifer hozzászólására (#1)
december 13, 2010 @ 11:34 de. • válasz erre
Itt valami félreértés van. A magam részéről – általában és itt is – nem a bűnben, hanem a hasznavehetetlenségben gondolkodtam. Tettem ezt annak ellenére, hogy meglehetősen nagy időtávban a prominensek nem ezt tették. Mit csináljunk? A demokrácia ihlette autonómia. Plusz abban, hogy az emberek szeretnek büntetni. Különösen a hasznavehetetlenek. Mint például a fösvények. Akiknek világon semmi hasznuk. Ők mennek majd büntetni, kövezni például asszonyokat, akik adtak, de nem nekik, nem úgy, ahogy nekik tetszett volna, és ezen nagyon ki vannak akadva. Nem „az akinek van annak adatik”, hanem „aki ad annak adatik” elvét képviselem. Ami nem ritkán érvényre is jut. Mert nem csak a fösvényeké a világ. Mit csináljunk? A piac ihlette világlátás, előnyszerzés. Száz szónak is egy a vége, én nem megyek kövezni. Nekem nem buli. De a hasznavehetetleneknek is kell valamit csinálniuk tehát nyilván az ingyen program meg lesz tartva. A fösvények ünnepelnek!
december 13, 2010 @ 11:59 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#3):
december 13, 2010 @ 12:54 du. • válasz erre
A (leg)személyes(ebb, a termékeny beszélgetés és az eszmecsere kialakulását nehezítő) vonatkozásaitól megtisztítva átér(het)ve a bejegyzés témájára: a fösvénységnek a falánkságra, és ezzel forrására való visszavezetését telitalálatnak érezem is (és ennek nyomán) vélem is.
Így egyrészt a testi késztetések indirekt érvényesítésének vélem, ami épp indirektsége okána – bejegyzéssel alaposan kitágított jelentésű – fösvénységet (és ezzel a fösvényeket) nem az zárja ugyan ki az emberek(nek az emberré válás során folytonosan változó módon tételeződő) közösségéből, de barbárként (azaz szó szerinti jelentésben idegenként) állítja őket.
Idegennek, azaz nem ember alattinak, és nem is fölöttinek, hanem kultúrán kívülinek.
Azonban mivel a barbár szó minden nyelvre lefordítható, a nem fukarságot kultúraalkotó tényezőnek, (kooperáció szükségesnek vélt mértékét pedig kulturális különbségnek (a kooperációt pedig az empátán alapulónak) vélem.