A Nagy Könyv
Beléptem a Nagy Könyvbe, ahol mindenki ott van, aki van, s aki nincs ott, az nincs, mint ahogyan én sem voltam. Bár ott voltam az utcán, a liftben, a boltban, de nem voltam, mert az élet többé nem ezeken a színtereken zajlik, hanem ott, ahol nem vagyunk ott. Kommunikálunk, tehát vagyunk. A Nagy Könyv sok millió ember kommunikációs tere, mely idővel mindent magához fog vonzani. Szegény Médiahatóság. Ül majd a hatalmas termeiben, mint a Helytartótanács 1848 március 15-én, anélkül, hogy fogalma lenne arról, hogy mi történik. Minden, ami információ, bekerült a Nagy Könyv lapjaira, s nem marad semmi, amit ellenőrizni, szabályozni, büntetni lehet. A Médiahatóság csak egy szó lesz, ami lajjkolni lehet, ugyanúgy mint a bikicsunájt, mely tegnap vezette a lájk listát. A lista számlálója újra meg újra indul. Senkinek nincs fölötte hatalma, ha hülyeség, gonoszság a listavezető akkor sem, de ha maga Isten, akkor sem. Lehet, hogy ezt a Nagy Könyvet is ő írja?
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.
március 1, 2011 @ 7:06 de. • válasz erre
Nem írja, megírta, de nemcsak ezt, hanem valamennyi változatát. Mi csak (és csak ezt a változatot) láthatóvá tesszük.
Ps: kissé enigmatikusan fogalmazva a szabad akarat és az isteni előrelátás problémáját Nietzsche nemcsak Szent Ágostonnál, Pelagiusnál is jóval – ha szabad így mondani – távlatosabban megoldotta. Igaz, csak mintegy isten halálának óráiban (de éppen megoldása okán Zarathusztrája ere vonatkozó vélekedésének igazsága, vagy épp hamissága mit sem változtat, és mit sem változtatott a dolgok menetén).
március 1, 2011 @ 10:04 de. • válasz erre
Rend Renáta asszony, a Médiahatóság embere – aki egyébként most esett át egy titkosszolgálati eszközökkel végzett szupertitkos ellenőrzésen – éppen A Nagy Könyv című bejegyzést olvasta.
Csodálkozott, hogy a tudós blogger ennyire természetesnek veszi az események alakulását, szinte beletörődik abba, hogy akár a gonoszság legyen a listavezető – bár talán naív is kicsinyt, mert azt gondolja, hogy a lájkolás eredménye nem befolyásolható!
- Talán egy kis Jevgenyij Morozovot is tessék olvasgatni, és akkor tisztább lesz a kép! – kuncogott a megvesztegethetetlen, szigorú arcélű asszony.
Elmélázott. Ezek a liberó figurák azt gondolják, hogy mi is ott tartunk, mint az arabok, hogy ki-be kapcsolgatjuk az internetet, ha úgy hozza a sors. Egy fenét. A kikapcsolás csak a potenciális felbújtókat fogja érinteni, a közvélemény számára észrevétlenül. Miért kapcsolnánk ki az egész rendszert, amikor azon át igen hatékonyan befolyásolhatjuk az eseményeket?!
Itt tartott gondolataiban, amikor egy ezredes lépett az irodájába, hogy tájékoztassa a törvények szerint a szupertitkos megfigyelés eredményéről.
- Önt elbocsájtjuk! – kezdte a lényegnél az ezredes. Őn középiskolás korában már használta az internetet – tehát az ellenségeink mindent tudnak az emberi vágyairól! Ezt a kockázatot pedig nem vállalhatjuk föl!
március 1, 2011 @ 10:27 de. • válasz erre
Válasz Bognár László hozzászólására (#2):
március 1, 2011 @ 10:47 de. • válasz erre
Ezt juttatta eszembe a Nagy Könyv:
Lehetsz király, hiába vagy!
A mosolyod úgy is az arcodra fagy!
Királynak lenni az mámorító, de mi tudjuk azt, mi az a jó!
Szegény fiúk ott legfelül!
Talpig aranyban, de tök egyedül!
Uralkodó ostoba mind!
Ablakból nézik, hogy mi van itt kint!
március 1, 2011 @ 11:06 de. • válasz erre
Válasz a nő hozzászólására (#4):
Lehet, hogy igazad van, bennem olykor felmerül, hogy a közös magánnyal való szembenézés is, és eltagadása is kifizetődő, csak másként. Azt viszont, hogy melyik a jobb csak macska tudja (és azok közül is csak az, amelyik kint is, és bent is nem csak kerget, de fog is egeret. Ráadásul az sem zárható ki, hogy az egerek nem kinti és benti szerint tipizálódnak. Ezek között is, és azok között is vannak soványabbak is, és kövérebbek is, sőt, állítólag mérgezettek is.)
március 1, 2011 @ 11:16 de. • válasz erre
egyetértünk!
Ez a nap jól kezdődik