A pokol kapui
Vannak Budapestnek pontjai, ahonnan lejárat nyílik a pokolba. A lejáratot Dante sem kereste rossz helyen, de a fejlődés megállíthatatlan, az igények nőttön-nőnek. A lejáratok helyszínei könnyen felismerhetők. Zaj, bűz, falfirka, rendetlenség, biológiai és szellemi ürülék. A legfeltűnőbb azonban, hogy az arra járó, rövidebb-hosszabb ott tartózkodók között senki sincs, akinek feltűnne az iszonyat, mely körül veszi, mely figyelmezteti, hogy hol van. Senki sem akar változtatni, minden úgy jó, ahogyan rossz. Don Giovanni kiáltása fel nem hangzik.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
január 14, 2009 @ 7:59 de. • válasz erre
Na, nekem még éppen az hiányzik, hogy ezeken a helyeken, ha arra tévedek éppen, még torka szakadtából üvöltözzék is mindenki, mert nem biztos, hogy épp az artkulációjuk lenne mozarti.
Ps: egyébként is; az alászállók Kossuthtól tudják, hogy “Magyarországon még (Mit pokol!? A poklok!)…”, így aztán – olykor szószerint is – szarnak bele.
január 14, 2009 @ 9:19 de. • válasz erre
Egyszer olvastam egy tanulmányt, hogy az USA-ban hogyan kezelik, illetve hogyan oldják meg ezt a problémát. Nincs egy szempontú megoldás ebben sem. Kicsit ironizált a cikk írója, amikor az egyik eredményes állam megoldását ismertette. Itt ugyanis egyszerűen megtiltották a hontalanok létét. Érdekes módon a szomszédos államban, viszont emelkedett a számuk. Biztos vagyok benne, hogy nálunk is lehetne valamit az aprólépések közül érvényesíteni. amelynek eredményeképpen legalább a számuk csökkenhetne.
január 14, 2009 @ 9:29 de. • válasz erre
Igen, a minap többek között ezekre gondolva éreztem, hogy van mit szégyellenem. Nem a pokol kapui miatt – tényleg hülyeség lenne azt gondolnom, hogy ezek terjedéséhez akár áttételesen is közöm lenne – hanem hogy beletörődtem, hogy még gondolkodni is rest voltam, hogy hogyan lehetne ezen változtatni. Klára azonban előhozat a Penalosa leckét, ami nagyon-nagyon tetszett (Kreatív Somogy) Azóta hála Istennek – és Klárának – nincs kibúvó. Most is zárja az egérutakat. A feladatnak van megoldása. Igaz, dolgozni kell.
január 14, 2009 @ 10:09 du. • válasz erre
En abban semmi meglepot nem talalok, hogy a bent tartozkodok nem akarnak valtozni. Dante poklaba is azok kerulnek, akik eletukben olyan bunoket, hibakat vetettek, amit nem bantak meg. Ha nem megy magatol, kiegeti a pokol tuze… fair enough.
Remelem a “senki nem akar valtoztatni” a mar bentlevokre vonatkozik – ezert Lucifernek szerintem nem is kell ostoroznia magat azonnal. Aki ugyanis valtoztatni akar nem kerul oda. Segiteni pedig csak azon lehet, aki hagyja.