Lux Erik: A pozőr
A pozőr két altípusának vázlata után a kiindulási helyzetében a törtetőtől, végeredményét tekintve az árulótól nem/alig megkülönböztethető jegyét, (pontosabban a megülönböztető jegy okát) abban lelhetjük fel, amit már írtam: pozőr (szemben a törtetővel is és az árulóval is) “ki mer lesni a félelme függönye mögül“. Ilyenkor, ha (az idő rövidsége miatt) torz módon is, de eleven tükörképében – kilesése időtartamára – látja önmagát, és ezáltal olyan szolga, akinek fogalma van az úrról. Annak gesztusait és szavait utánozza a maga módján, azaz (mások számára eredetiként felismerhetetlen mértékben) pózzá silányítja.
Annak okairól, hogy a pozőr miért rajta kívül álló okok miatt lesz olykor túlélő, olykor pedig – mert árulónak vélik – nem (ha lesz kedvem, majd legközelebb írok). (Mivel azonban nem lesz az a legközelebb nem lesz, mert hétvégi bejegyzéseim funkciótlanná váltak, most csak annyit, hogy olyasfajta mechanizmus okán, amiről épp ma írtam (az előző bejegyzést követő beszélgetésben), a kivetített képtől függ, hogy valaki pozőr, vagy sármőr, ami meg az anyakapcsolaton, és ennek következtében azon, hogy a tudattalan második, vagy harmadik rétege a domináns (mennyire hamar megy, és ezáltal milyen mértékben épül át a második a harmadikká. Minél hamarabb, annál inkább sármőr, minél később, annál inkább pozőr sem).
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.
