Az új egyetemista
Hírlik, hogy az új egyetemistának jogai vannak. Nem kell előadásokra járnia, nem kell látnia az egyetemet belülről, tanárával sosem kell találkoznia. Elég ha az állam fizeti utána a normatívát, s emiatt az egyetem ragaszkodik hozzá mint Ráchel gyermekeihez. Különösen erősek a jogai, ha nem lát, nem hall, nem mozog. Ebben az esetben a normatíva is magasabb, a ragaszkodás is erősebb. A rendszerből csak a tudás hiányzik, mely zavaró mozzanat, senkit sem érdekel. A papír a fő, melyet az egyetem három, öt év után kiad. Mehet utána a diák ki a világba, tüntethet, mozgalmat alapíthat, szónokolhat, csak éppen dolgozni nem fog, mert nem lesz mihez értsen. Még szerencse, hogy mindig lesznek képzési programok, melyek újabb és újabb papírokat adnak a kezébe, míg nyugdíjas nem lesz.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
november 18, 2009 @ 5:31 de. • válasz erre
És mint Csehov hősei, arról álmodoznak, hogy 100 év múlva, az unokáik unokái talán dolgozni fognak. Csak Anton Pavlovics sincs. Noha az ő nemzedékének unokái csakugyan dolgoztak. Kényszermunkatáborokban, amikre feltehetően nem lesz szükség, mert nem lesz mit ellopni/rabolni, noha a kényszer nagy úr.
november 18, 2009 @ 10:09 de. • válasz erre
De hát, ha nem is minden szereplőnek, de sokaknak ez az érdeke. A teljesítménykontroll nélküli juttatás. A tudomány templomainak kiutalt diszkréten támogatás, ahol az aktuális papok kedvükre gyakorolják a szeretett hitüket. A hitet, ami Európa alapja. Azokkal, aki betérnek hozzájuk. Igaz, amikor kitérnek tőlük Európába - például a hazai munkaerőpiacra - akkor ezek az alapok nem segítik a befogadás folyamatát. Se az egyénét, se a közösségét. De mit tegyünk ez az Európa már nem az, az Európa. Amit ők ott őriznek. Ez itt kint egy rontott változat. Szomorú ez nekünk és még szomorúbb szeretett gyermekeinknek. Nem lehetnek olyanok, mint mi. Veszélyben a tradíció! …. Mindezt egy jó egyórás televízió műsorból vontam le. Ott magyarázta egy kenetteljes úr, hogy szerinte mi az egyetem szerepe. Kb. tartsa el őt, azért a tudásért, amit ő tudásnak nevez, a tudományért, amit művelni szeret és átad a hallgatóknak. Ha ideje engedi. A tudást és a srácokat ő minősíti. A juttatást is, ez utóbbit kevésnek. A munka, a munkaerő, a haszon, a hasznosulás, a piac, stb. szavak, amikor elhangzottak papunk megállt, gúnyosan mosolygott, a hallgatóság pedig felmorajlott. Ha ez az élményem jellemző, akkor jellemző, ha nem akkor egy kivétellel untattam az idelátogatókat.
november 18, 2009 @ 12:28 du. • válasz erre
Lucifer! Gyönyörű honlapod, irigyellek érte.A reflexiódhoz annyit, hogy ezek szerint a zsák megtalálta foltját.
november 18, 2009 @ 12:54 du. • válasz erre
És hány zsák van, hány folttal! Koszos vacak zsák. Mozdulni nem lehet tőlük.
november 18, 2009 @ 3:12 du. • válasz erre
Nehéz érvényes igazságokat mondani a hazai felsőoktatással kapcsolatban, pláne kívülről. Látom mindkét oldalt, mármint az ott tanítók sirámait is hallgatom, az ott tanulókét is. Mindkét oldalnak vannak igazságai.
Vannak tudatlan és tudni nem vágyó hallgatók, akik meglepődnek, hogy angol szakosként nemhogy angolul, de könyveket … És vannak a Lucifer által felvázolt oktatók is biztosan. Szomorúan mondom, elég gyakran a társadalomtudományok területén. Ez magánvélemény, én így látom, talán ez sem jellemző, és az okát is csak találgatom.
Én azért bizakodó vagyok, rengeteg a tehetség, a nagyszerű kutatási program. Főleg a természettudományok területén. Ezen is érdemes lenne elgondolkodni… No meg azon is, hogy miért kell nekem a kémikus barátommal feltétlenül Angliából levelezni.
november 18, 2009 @ 7:57 du. • válasz erre
Válasz ZinczyKa hozzászólására (#5):
Ó igen! Nem arra gondoltam, hogy az egyetemi oktatók értetlen és visszahúzó figurák lennének, hanem arra, hogy a kellemetlen visszahúzó minták hordozói primitív érdekmechanizmusok alapján rendszerré szerveződnek. A kellemes előremutatóak pedig nem. Legalábbis úgy tűnik. Ők a peremen csudálkoznak / anyáznak. Mint Sajóbábonyban. Ez egy másik zsák! Ott lakik, kb. 3200 ember ebből normális 3000 ezer, barom mondjuk 200 + 100 import gárdista és róluk szól a világ. Azokról, akiknek a peremen lenne a helyük. De ők a központ, mert az ép eszűek nem tudnak megszerveződni. És a die Weltben is ők a sztárok. Nem a doktornő. (Lásd Nol video) Az eszem megáll.
november 18, 2009 @ 8:17 du. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#6):
Az a baj, hogy mindenki
a kihúzott gyufaszál melegénél akar lenni,
vagy nem lenni,
megszenesedett fejének árnyékában
jókat melegedni.
november 18, 2009 @ 8:50 du. • válasz erre
Holnap a jó diák lesz a téma.
november 19, 2009 @ 7:16 de. • válasz erre
Én nem értem min csodálkoztok. Az egyetemeket lehet persze szidni, sőt, talán kell is, azonban nem lehet minden az ő nyakukba varrni. A társadalomtudományok terén 20 év egyszerűen kevés volt, hogy egy új tanári kar nőjön fel. A marxizmus-leninizmus emlőin felnövekedett generáció - tisztelet a kivételnek - képtelen szakítani a kamaszkorában belevert “elméleti” alapokkal. Nem lehet 20-30 évesen teljesen szembefordulni mindazzal amit addig tudni véltünk. Az én korosztályomnak pusztulni kell, hogy jöhessen egy újabb, amely megszabadultabb a gondolati-ideológiai nyűgöktől, maga választhatta útját és céljait. Ehhez viszont idő és türelem szükségeltetik. A türelmetlenség szülte reformok - párosulva a reformok kiagyalóinak tökéletes alkalmatlanságával - inkább rontanak, mint javítanak a helyzeten. A pénztelenség okozta kétségbeesés - párosulva a hallgatók jövőjét illető cinikus közömbösséggel - abszurd “szakok” tömkelegét hozta létre, mint a “kommunikáció”, film-esztétika, szociális munkás sít. Hogy az itt végzett szerencsétlenekkel - akik a “releváns” ismereteket egy pár száz órás tanfolyamon elsajátíthatták volna - mi lesz az senkit sem érdekel.
A másik dolog, hogy a 20 éves liberális ámokfutás eredményeként az érkező hallgatók tudása, ismeretei egyszerűen minősíthetetlenek. Még pár év magyarbálint és funkcionális helyett tényleges analfabéták fognak felvételt nyerni. Filozófia, vagy irodalom szakos hallgatókat az írott köznyelvi mondatok értelmezésének rejtelmeibe bevezetni - ez szép feladat az ált. isk. felső tagozatában - nem túl lelkesítő.
Lucifer barátom hagyjál engem békén a piaccal (Hogy utálom ezt a szót is már!) A piac jól képzett szakbarbárokra vágyik, akiknek idomítása semmiképpen sem tartozik az egyetemek feladatai közé. Olyan ez, mint aranyórával szöget verni a falba. A “piac”-nak egyáltalán nincs szüksége egyetlen darab filozófusra, történészre vagy szociológusra. A “tudásalapúnak” mondott társadalom nagy titka, hogy nagyon kevesek tudására és nagyon sokak tudatlanságára épül. A hangyák a föld alatt, a bolyban keletkeznek és nem a levegőégben. A mindent elborító sötétségben az egyetemeknek - mint a kora-középkori apátságoknak - messze látszó világítótornyoknak kéne lenniük, ahová a legkiválóbbaknak is megtiszteltetés bejutni, rengeteg munka és lemondás árán. Ahogyan Arisztotelész találta mondani ” a tudás gyökerei keserűek, de gyümölcsei édesek”. A tudást - minden ellenkező híreszteléssel szemben - nem adják ingyen, egy sima, másod éven elkövetett, filozófiatörténet szigorlathoz - valaha - 2-3000 oldalt kellett elolvasni, ma, ennyit, egész életükben nem olvasnak. (Gyakorlatilag egyáltalán nem olvasnak) Elkötelezett híve vagyok az ingyenes oktatásnak, az viszont nem megy, hogy valami ingyenes és még könnyű is. Az értéktelen.
november 19, 2009 @ 8:36 de. • válasz erre
Válasz Aristo hozzászólására (#9):
Mint egy világítótorony.
Tehát adott egy ócskavas telep, amelyen aranyórák találhatóak, amelyeket azonban szögbeverésre akarnak használni, ahelyett, hogy világítótorony lennének. (Annak néznék őket, vagy azzá szerveződnének?) Ami olyan megtiszteltetés még a legkiválóbbaknak is, hogy legyen ingyenes. Világos.
És látám a világítótornyokat. Mozik előtt állának és a kiözönlő új egyetemistáknak Homéroszt szavallanának, és az őket étetni akaró szociális munkásokat elrugdosák, mondván: nemcsak kenyérrel él az ember, amit a kommunikációs szakon végezettek nagy világító betűkkel írának ki az falakra ím ígyen folytatván: “nézzetek filmeket!”.
november 19, 2009 @ 8:57 de. • válasz erre
Drága Aristo, hogyne hagynék én békét neked, felemelkedni vágyó népünknek nem enged a történelem. Az egyetemek legyenek világítótornyok, de olyanok, amelyek nem csak a zátonyokat, veszélyes sziklákat, hanem a kikötőket is jelzik. Az a világítótorony, amely semmibe veszi a piaci viszonyokat, azt hiszi, hogy őket robottal el kell tartania a társadalomnak az maga a zátony.
november 19, 2009 @ 9:06 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#11):
Eltartó robotok? - ha ennek készítési módjára rájönnének, nemcsak a szociális munkásoknál lennének sokkal jobbak és hatékonyabbak, de úgy vélem, komoly piacuk is lenne.
november 19, 2009 @ 9:47 de. • válasz erre
A robot itt az ingyért munka.
november 19, 2009 @ 9:55 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#13):
Bocsáss meg, de az ingyért munka az a rabszolga, aki messze nincs ingyért, mert etetni, ruházni kell, sőt fűteni is rá. Arról nem beszélve, hogy a feudalizmusnak nevezett bonyodalomhoz vezet.
Legyünk precízek, a robot, az robot; különben mire a technikai haladás?
november 19, 2009 @ 10:12 de. • válasz erre
Hajaj! Az lenne csak a szép. A világítótornyok, forgás közben - ha már sötét van - Haydn “Kis éji zenéjét” játszanák, a toronyőrök pedig aranyórákkal dobálnák a nézőket. Szép lenne, csak nem tudnánk az első sorból nézni a sok szoc. munkástól, meg filmszakostól…
november 19, 2009 @ 10:14 de. • válasz erre
A robot, a jobbágy kötelező, ingyen munkája a királyi, egyházi vagy világi földesúr birtokán vagy háztartásában. Azért mert használja a földet. A jobbágy saját magát eteti.
november 19, 2009 @ 11:19 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#16):
Nem csak azért. Azért is mert megvédik, más huligán természetű, emberektől, mert bíróként eljárnak ügyeikben és nagy általánosságban mert vezetik őket.
november 19, 2009 @ 6:42 du. • válasz erre
Amit Aristo leír, az a mennyiség ellenforradalma.
november 19, 2009 @ 8:46 du. • válasz erre
Válasz Aristo hozzászólására (#17):
Erre mondta barátom még az előző világban: inkább kecskét, de még jobb, ha áramot (vezetnek).
november 19, 2009 @ 9:51 du. • válasz erre
Válasz Aristo hozzászólására (#17):
A földesurat nem csak a földhasználatért járó ingyen robot illette meg. A vezetői tevékenysége finanszírozására – ahogy sugallod kvázi ellenértékeként – számtalan adót vetettek ki. És hogy vezetés közben ne legyen ideges stressz oldóként az első éjszaka jogát.