Bojkott
Az egyébként bőbeszédű, 1949-es évszámot magán viselő 1989-es Alkotmány igencsak szűkszavú, amikor a pártokról szól. Mindössze annyit ír, hogy a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. A ferencvárosi nép láthatóan nem tart igényt erre a szolgálatra, s úgy döntött, hogy azt akarja, hogy senki se gyakorolja nevében a népszuverenitást. A nép ezt megteheti, hiszen ugyancsak az Alkotmány mondja azt, hogy minden hatalom az övé.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
január 12, 2009 @ 3:11 de. • válasz erre
Bojkott? Lehet. Ha így van a legfontosabb (számomra) a “miért”.
- talán, mert a pártok nem működnek közre a népakarat kinyilvánításában;
- talán, mert a pártok nem a népakarat kinyilvánításában a közreműködők;
- talán, mert a magyar politikai élet kiábránduláshoz és közönyhöz vezetett;
- talán, mert nem találtak a jelöltek között megfelelő “választhatót”;
Talán (szerintem): a teljes bizalomvesztés diagnózisa magyarázhatja.
Ha, ismétlem HA így van: akkor ez a bizalomvesztés / közöny / a nép (társadalom) azon tagjaira érvényes a tegnapi voksolás eredménye láttán, akik nem a Fidesz-KDNP jelöltjére akart szavazni. Talán.
január 12, 2009 @ 3:20 de. • válasz erre
Válasz DeprimaDonna hozzászólására (#1):
Ha – noha nem vagyok ferencvárosi – a fenti étlapról az utolsóra szavazok, hogy nem találtak megfelelő választhatót. Az egyik blogomon emellett érvelek.
január 12, 2009 @ 9:38 de. • válasz erre
A demokráciában a vezető folyamatos feladata a közösségi célok felállítása, az ezen célok követésre érdemesként való bemutatása, a követés megszervezése, hogy aztán következzék valami szerény – itthon vagyok és nem Bogotában – megvalósítás. Nem a nép mondja, hogy mit akar – hogy mondaná – hanem a népnek nemes versenyben
, felmutatják, hogy miket akarhat, mit akarjon. Vagy legyünk realisták, mit kíván, mivel hitegessék. Erről majd közlöm félre lett értve, legvégső esetben majd visszavonom. Bár attól hogy én visszavonom a nép nem fog lelkesre váltani s perspektívái se lesznek vonzóbbak. A politikuséké se.
Penalosa nézte népét, mint Michelangelo a márványtömböt. Aztán megértette mit kell tennie és legott neki is látott. Nem a nyomor, a tömb írt neki petíciót, hanem ő a nyomornak, a tömbnek, hogy mit szeretne, majd nekilátott alkotni, győzködött, integrált – NEM HARCOT HÍRDETET – és csinált egy normális várost. Kihozta a tömbből, amit lehet. Nem kivette, kihozta! Egyszer Hankiss félig ironikusan, de azt hiszem teljes keserűséggel azt javasolta, Clinton épp nem csinál semmit, el kéne hozni. Tegnap Csepeli Penalosát is leigazolásra javasolta. Sokat nem veszíthetünk. Ők többet.
január 12, 2009 @ 10:51 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#3):
Nem(csak) a mondással, a megcsinállással vannak (azt hiszem alapvető) bajok nálunk. A célokról nem is beszélve.
január 12, 2009 @ 12:44 du. • válasz erre
Jelzés értékű!
szerintem egy induló sem mehet el ez mellett. Egyértelmű, h a ferencvárosiak azt érzik, teljesen mindegy ki a vezető, a dolgokat nem befolyásolja a nép döntése, akarata, így nem is érdekelt a következő “helytartó” kijelölésében.
vhol egy társadalmi szerződés így mutatja meg, amit DD leírt.
az emberek lehet változásokat akarnak, de már abban sem hisznek…
- egyszer eljön az is, h indulók se lesznek?
mindig ki szoktak vetíteni egy ilyen foirduló eredményét a budapesti vagy országos tendenciákra:
a ferencvárosiak
- nem tüntettek hónapokig a parlament előtt, kormányt kergetni, tandíj, vizitdíj ellen?
- nem vettek rész MÁV, BKV sztrájkban?
- nem öntötték a tejet az utakra?
- nem voltak ott a TV székháznál?
- nem tüntettek a gyűlölet ellen?
- nem vettek részt a gárda eseményein?
ezek olyan események voltak, melyek eggyé kovácsolták a résztvevőket. Most azt láthatjuk ferencvárosban ennek nincs hatása.
- lehet h a nép bölcs?
- lehet h a nép összezavarodott?
január 12, 2009 @ 1:09 du. • válasz erre
Válasz danka hozzászólására (#5):
A bölcs sajnos talán túlzás, de kolrántsem annyira hülye, mint amilyennek nézik, ahogy beszélnek hozzá.
január 12, 2009 @ 7:23 du. • válasz erre
Válasz danka hozzászólására (#5):
Ami az összezavarodást illeti, nos, én nem csodálkozom/nék rajta, hiszen ami a médiumokból “átjön” az szín tiszta “agymosás”;
- ezen kívül, talán fontos lenne azt is kiemelni, hogy a demokráciát tanulni kell, legalább is ott, ahol ez nem egy társadalmi fejlődés eredménye; ameddig nincs kiktől tanulni, addig nem várható el semmilyen szinten a politikai kultúra fejlődése Magyarországon (sem).
- amit mindenki megtanult a “hirtelen jött” szabadságban: azok a jogai, de amiből elégtelenre vizsgázik a sokaság, az a kötelességek ismerete – a serpenyő sajnos csak az egyik oldalon tartalmaz ismereteket!
január 12, 2009 @ 7:35 du. • válasz erre
Nem(csak) Veled vitatkozva írom, hogy nem biztos, hogy helyes módon járunk el, ha a “manipuláció, vagy pláne az “agymosás”, szavakat a közéletről beszélve szitokszóként használjuk. A befolyásolás a demokratikus politika szülkségszerű velejárója, és nincsenek az “igazat, csakis a színtiszta igazat” esküre kötelezve a politikusok. Szerencsére, mert egyrészt ha igazat mondanának, akkor 3% sem menne el szavazni, másrészt, ki tudja, hogy mi az igazság, hogy melyiknek van igaza. Persze, erről van véleménye az embernek, és utólag ki is derül, de az csak vélemény, és csak utólag derül ki…
Ha pedig a befolyásolás nemcsak legitim, de szükséges is, akkor igencsak nehezen definiálható az a határ, ami a manipulációtól elválasztja, és főként, miként az agymosásnál fokozottan, azon legalább annyira múlik az eredményessége a tevékenységnek, mint azon, aki végzi.
január 13, 2009 @ 1:45 de. • válasz erre
Valószínűsítem, hogy a ferencvárosi nép is igényt tart a politikai, gazdasági szándékainak a megformálására, csak a reményt veszítette el, hogy ma ez megvalósulna.
A magyar értelmiség ama részlege, amelynek módjában áll a médiából kikiabálni, már elbohóckodta azt a friss akaratot is (lásd Frei műsorát az “összefogásról”) amely valamiféle megújulást akart kicsikarni (az elit magatartását felelősebbé tenni, ráébreszteni arra, hogy elégedetlenek vagyunk).
Bohócműsor lett ebből is, még az általam tisztelt Hankiss tanár úr meghívója az amerikai szakszofonosnak is groteszkbe fordult.
Röhejes ez Hölgyeim és Uraim! – azt kell mondanunk, hogy elfogadhatatlan a sok lenyúlás, álszentség és bohóckodás, lám, a ferencvárosi nép is undorral fordult el…
Persze ilyenkor bújik elő a hajlam a Rendcsinálót, a Messiást remélve a ködből, úgyhogy okosan kell türelmetlenkedni is – és ez már megint mosolyt szül – türelmesen türelmetlenkedni – hahaha… mert aztán tényleg jön majd valami Messiás és akkor lesz igazán jaj nekünk.
január 13, 2009 @ 8:08 de. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (#8):
Lehet, hogy rosszul használom a kifejezéseket és így félreérthető voltam!?
Én úgy gondolom, hogy egy skálán kellene elhelyeznünk, akkor:
1. befolyásolás (pozitív tartalommal)
2. manipuláció (tegyük nullára, tudom, hogy elkerülhetetlen)
3. agymosás (nálam negatív, előjellel!)
A különbséget az én számomra az jelenti, hogy mennyi és milyen minőségű információk átadása közben próbálja az érintetteket a maga oldalára állítani.
Válasz El Lobo – A farkas hozzászólására (#9):
Én nagyon nem szeretem a Messiásokat (!) :/, főként az önjelölteket!!!
január 13, 2009 @ 8:17 de. • válasz erre
Válasz DeprimaDonna hozzászólására (#10):
Ugyanezt gondolom a manipuláció és az agyomásás határáról egyrészt.
Nem voltál félreérthető, én nem beszéltem elég világosan. A befolyásolás és a manipuláció között lehetetlen pontos határt húzni, de érdekes beszélgetéseket/vitát lehet folytatni róla.
Másrészt pedig mindkét határról azt, hogy demokratikus körülmények között (és Magyarországon az van), a befolyásoltakon is múlik, hogy a befolyásolásnak mikor lesz manipulatív, és mikor agymosással egyenértékű az eredménye.
január 13, 2009 @ 9:23 de. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (#11):
Világos!
A befolyásoltakra vonatkozó kitételeddel tökéletesen egyet értek!!!
Közben eszembe jutott a fenti gondolatok kapcsán, hogy egy jobb képességű osztályomban (anno) “társadalomismeret” óra keretében egy Erasmus beszélgetést vitattunk meg. Talán érdemes elolvasni és egy kicsit elgondolkodni rajta!
Rotterdami Erasmus: Beszélgetések – Igazság és hamisság