Bukarest
Nemcsak nyelvi alapja van annak, hogy a nem kelet-európaiak oly gyakran összekeverik Budapestet Bukaresttel. Mindkét város rettenetesen kopott és szürke. Ha valaki 1944-es filmhez keresne helyszínt (a választott év bőven adna témát), a bőség zavarával kellene küszködnie. Hegy is van mindkét városban. Nálunk a természet, ott az őrület műve. A világ második legnagyobb építménye (1944-ben még nem volt ott). A Duna ajándékával Bukarest nem rendelkezik. Egy kis zavaros vizű kanális csordolgál, tekereg a város közepén, de inkább ne tenné. A múzeumban állítólag árválkodik egy Tiziáno kép, melyet nem volt időm megnézni, mert tárgyaltam. Hat éve terelgetem a román-magyar együttműködés jobb szó híján információs társadalomnak nevezhető ügyeiben. Megmarad az eRégió (korábban eMagyar) hálózat, összehangoljuk a wi-fi falut a Tudásgazdasági projekttel, megoldjuk a 112-es szám tárcsázását követő reagálás integrálását, kitaláljuk, milyen információval várjuk a határok felé közeledő utast az utakon, hogy tudja, hol van dugó, hol van baleset és hol szabad a haladás. 24 órát voltam távol.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) mától (2008. 09. 23.) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
A kommneteknél a dátum mellett “válasz erre” link található
október 10, 2008 @ 9:19 de. • válasz erre
Még nem jártam Bukarestben, így nem igazán érdemi a hozzászolásom, amit ezért inkább csak kikegészítésnek nevezek. Fellélegzem, ha Budapestről nyugati, vagy északi irányba egy másik fővárosba érkezem. Tisztábbnak vélem a várost Budapestnél, az embereket pedig összehasonlíthatatlanabbul nyugodtabbnak látom, egyrészt.
Másrészt, azok a külföldiek, akik társaságomban először látják meg a Dunát, kivétel nélkül felhördülnek: “Ilyen nincs, mekkora folyó! Gyönyörű!” - és hasonlókat hörögnak.
október 10, 2008 @ 10:46 de. • válasz erre
Nem hiszem, hogy sok olyan közügy lenne, aminek felemlítésével hasonló keserű indulatokat lehet belőlem kiváltani, mint Budapest jelenlegi állapota. Sírnivaló. Kétségbeejtő. A kutyaszar benne a legemberibb. A szemem láttára megy tönkre a kedvenc városom. Nem is értem.
október 10, 2008 @ 10:48 de. • válasz erre
Na de estére majd kisütünk valami perspektivikust!
október 10, 2008 @ 11:02 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#2):
ja, ja…
Ez bennem úgy összegződött, hogy újabban Budapestről minden út (a 90 előtti értelemben) “nyugatra” vezet…
Mert Bukarestben ugyan nem jártam, de Pozsonyban igen, vagy például Brassóban, ami (sokkal) inkább hasonlít egy észak-olasz kisvárosra, mint Budapstre. Szerencséjükre, szerencsétlenségünkre; és Budapest városvezetésének dicsőségér…
október 10, 2008 @ 4:23 du. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#2):
1) Lennél csak pécsi! (Most váltották le a ki tudja hányadik EKF (Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010) főigazgatót.)
Szóval ez egy olyan város, Pécs, ahová még út sem vezet, sőt kanálisa sincs, mint Bukarestnek! (De kultúrája van, csak képtelen JÓL eladni és e századi módon újraértelmezni).
2) Egyébként azt a polgárt, bárhol is éljen, aki keveri Bukarestet és Budapestet, azt nagyon meg kell becsülni!!! Az már valamit tud, az már kapisgál rólunk valamit, abból még lehetne turistát faragni.
3) Pécs is jobban járt volna, ha nem épületekben, hanem Internetes megoldásokban gondolkozik, lehetett volna az Internet városa – ilyen még nincs, ez nóvum volna a világban -, de sajnos Pécs olyan akar lenni, mint a többi város – így aztán nem lesz semmilyen.
4) A magyar E-Pontokról Horvátországban szereztem benyomásokat, a mostoha sorsú Drávaszög magyarjai körében, nem akarnám a dolgot túlbecsülni, s talán a dolog kitalálóját-végigvivőjét sem lenne illendő e helyütt dicsérni tetőtől-talpig, fölvállalva a seggnyalás vádját – bár EZÉRT talán még azt a vádat fölvállalni is érdemes volna. (Hogy mindenféle nagypofájú magyarkodóknak fogalma legyen egyszer arról, kik azok, akik csöndesen tettek valamit a határon túli magyarokért!!!!!!!! – szóval emiatt mégiscsak fölvállalom a seggnyalást.)
október 10, 2008 @ 9:40 du. • válasz erre
Válasz El Lobo – A farkas hozzászólására (#5):
Ésazautonómia?!
október 10, 2008 @ 11:25 du. • válasz erre
Valóban vannak hiányosságai Pestnek. Sokszor tapasztaltam, mindig csak azok keresnek és találnak a lakóhelyükben kivetnivalót, akik még nem éltek egy másik városban – másik helyen – huzamosabb ideig.
3 és fél év távollét után nem tudtam újra beleszokni, – megváltozott a ritmusom – de gyönyörűnek látom. Nem élnék ott – mint ahogy nem is teszem – de nem tudok róla rosszat mondani sem.
Megy tönkre? Szerintem inkább fejlődik. Kutyaszart Párizsban is találhatsz, ha körülnézel. Rosszul parkoló autókat, járdát elfoglaló teherautót, szomorú embereket stb. Ez nem Budapest sajátossága. Mindenütt vannak ilyenek csak miután azon a helyen nem mi élünk, számunkra fel sem tűnik.
Én voltam Bukarestben.
Nem szép város. Tele van csillógó üzletekkel a főutcán, de a keresztutcákba már nem mennék be. Rossz a hangulata. Ezzel szemben Budapestnek csodás lüktetése van. A Duna valóban az egyik legszebb várossá teszi.
Pozsonyban is voltam. Pesthez képest egy aprócska városnak láttam, amit az állam elkeseredetten próbál naggyá tenni, de a történelmet, az építészetet nem lehet meghazudni.
Pest él. A többi város – szerintem – csak lézeng.
október 10, 2008 @ 11:31 du. • válasz erre
Válasz Gréta hozzászólására (#7):
Ha sokszor tapasztaltad, akkor biztos úgy is van; és én vagy egy másik Párizsban jártam, vagy más negyedeit preferáljuk. És Pozsonyt is másikat nézhettünk, mert abban, amit én láttam takaros házak, tiszta utcák voltak, nyugodt emerek, államnak, és elkeseredett próbálkozásának nyomát sem láttam.
Amiként a járókelők megítélése is meglehetősen szubjektív, Te ugyanolyannak látod őket, én nagyon másnak, Neked a többi város lézeng, nekem ez rohad, de hát külünbözőek vagyunk.
október 11, 2008 @ 11:24 de. • válasz erre
Válasz Gréta hozzászólására (#7):
Hát hogyne aggódna az, aki egyszeri életének lecserélhetetlen helyszínének képzeli ezt a várost. Hogyne lenne érzékeny? Ő itt akarja a földi paradicsomot. Aggódik, amikor pirospozsgás arcok helyett hullafoltokat vél látni. Képzelődik? Keresse magában a gondot? Nem a vászonról szól, amit rávetítünk? A Magyarországra és ezen belül a Budapestre látogatók száma a KSH szerint csökken. Mondhatnánk, hogy stagnál, de csökken. Leszámítva azokat, akiknek muszáj volt idejönniük, nem ide akartak ugyan, de az ahova akartak az rajtunk keresztül volt elérhető. Ők az átutazók. Budapest az átutazók, átszállók váróterme. A minap kint voltam a Keletiben. Láttam egy várótermet. A jövőt? Nem. Lesz reneszánsz! Csak azért is!
október 11, 2008 @ 11:44 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#9):
Épp tegnap, épp a Keletiből utaztam (ma meg vissza). Azt a koszt, mocskot, szervezetlenséget! A belgrádiról azt hihetné az ember, hogy Európa, pedig 20 éve a Keletihez képest is Balkán volt, és a belgrádi alig változot…
Épp gondoltam, hogy keleti kilátások címmel firkantok valamit róla, mert tegnap épp azt vettem észre, hogy ami jó, azt is sikerült rosszul használnunk/átvennünk, pontosabban a MÁV-nak.
Korlát van, és a pályaudvar nagyobbik része lezárva azok előtt, akiknek nincs menetjegyük. Ez nagyon OK.
Lenne.
Ha, ha nem egy kurva tábla mutaná, hogy melyik vonat honnan indul, mert ennek előterében már egymást tapossák. Azok is, akiknek van menetjegyük, mert csak olyan negyedórával az indulá előtt írják ki hanyadik vágányról, és ki az a marha, aki elindul az egyik irányba, amikor lehet, hogy szűk km-ert kell majd rohannia vissza, ha kiederül honnan indul.
Nem mondanám, hogy disznóól, mert van olyan hely, ahol azt rendszeresen takarítják… És nem keleti egyébként a kilátás, mert kelet megy föl…
október 13, 2008 @ 1:43 du. • válasz erre
“Mindkét város rettenetesen kopott és szürke.”
Én majdnem minden héten felhívom vkinek erre a figyelmét. Mindannyian sokat járunk külföldre, szinte nem is ismerjük magunkat, hol élünk, hogyan is élünk.
Ezen a szürkeségen nagyon könnyen és egyszerűen lehetne változtatni, de hát a magyar önsajnálat és önismeret…
Ti számoltátok már milyen sokszínű városban élünk. milyen érdekességeket nyújt látványáéban, hangulatában a város?
Csak nézzük látványban:
- ha házat építetek milyen színt választotok? (milyen színű lesz az 2-5-10 év múlva)
- autóban?
- milyen a színes és FF és szürke színű ruhák aránya a ruhatáratokban?
Gréta válaszára pedig úgy reflektálnék, h a legkisebb olasz kisvárosban is színesebb, vidámabb élet van, mint BP-n. Ne vegyük körül magunkat felesleges mítoszokkal és legendákkal…