Dialektika
Ma van a Föld felmelegedése elleni tiltakozás napja. A tiltakozásra a szabad ég alatt került sor. Mivel zuhog a hó, jeges szelek fújnak, jól fel kell öltöznie mindenkinek. Javaslom a prémes, tollal bélelt kabátot, a bakancsot, mely nem engedi be a havat, és a sapkát vagy kucsmát. Érdemes kulacsban forralt bort vinni a tüntetésre, mivel a sok tüzes beszéd alatt a résztvevők bizonyára áthűlnek. Rettenetes ez az állandósuló melegedés, mely jelenleg átmenetileg lehűlésben nyilvánul meg, éppen úgy, mint a munkásosztály relatív elnyomorodása, melynek az életszínvonal átmeneti emelkedése volt a bizonyítéka. Így megállíthatatlan a fejlődős, tagadjuk a tagadást, mennyiségből átcsapunk minőségbe, s az ellentmondások harcában fejeződik ki egységük.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
március 11, 2010 @ 9:50 de. • válasz erre
(meglehet) a(z egységünk) lét(e) határozza meg a tudatot, mely a létet torzként, önmagát tökéletessé képes álmodni, és önmaga – az (általa éberré transzformált) álmok versenyében változó terjedelmű – létét (álmai transzformációival) alakítja.
március 11, 2010 @ 11:38 de. • válasz erre
Intercityrn utazom Bp felé, épp most értünk ki az alagútból, de a munkásosztály már nem jött ki velünk. A MÁV nem sokat változott, csak az utasai. senki nem eszik csirkét kenyérrel,egyesek meg okos telefonon butáskodnak, mint én. Vagyis a proletárdiktatúra objektív és szubjektív feltételei is hiányzanak. így most a felmelegedés felé továbbra is a masiniszta vezet minket.
március 11, 2010 @ 11:45 de. • válasz erre
Válasz Bognár László hozzászólására (#2):
Kolbászszag sincs?!
Kiömlött sörével elegyedve számomra maga az ifjúság (ha nem is édes) illata. 
március 11, 2010 @ 11:55 de. • válasz erre
kolbásszag lesz, mondja mellettem az asszony, ha előveszi a szendvicsemet. de sör nincs. így persze nehéz osztályharcot csinálni!
március 11, 2010 @ 12:05 du. • válasz erre
Válasz Bognár László hozzászólására (#4):
Hijányzik (sic!) az objektív feltétel.
Sajnos. 
március 11, 2010 @ 2:50 du. • válasz erre
Jó hírem BL számára, hogy megyek Pécsre a Magyar Pszichológiai Társaság közgyűlésére. Remélem találkozni fogunk, addig is kellemes relatív elnyomorodást és felmelegedést!
március 11, 2010 @ 7:52 du. • válasz erre
Örömmel állok egy személyes találkozás elé.
A relatív elnyomorodás szerintem menni fog, és valószínüleg a globális felmelegedésnek sem állom addig útját.
Szóval szívesen várt vendégem vagy egy kávéra valahol Európa Kulturális Fővárosában.
Mikor lesz a Társaság összejövetele?
március 12, 2010 @ 8:26 de. • válasz erre
Március idusához közeledve és térdig hóban állva valóban nehéz a globális felmelegedésen elmélkedni.
Azon gondolkodtam, hogy vajon egy nagyon lassú apokalipszis, melyet még unokáink unokái sem élnek meg apokalipszis egyáltalán? Ha az apokalipszis filmjét nagyon lassan vetítik, mozdulatlan Hieronimus Bosch festmény válik belőle tétova szemünk előtt. Az idő – a csendes gyilkos, aki észrevétlenül orozza el életünket – bizonyára Kheprának, az istenek szülőjének, a változások Istenének ostora rajtunk. Lét és idő – az örökkévalóság talapzatai, maguk nem léteznek és időtlenek és talán ők az apokalipszis lovasai. A természet – eonokon át – bizonyára megváltozik és mi is vele, de ez – testi szemeinknek – állókép csupán. Hogy elnyerjük a változás horizontját – az időt – le kell cövekelnünk magunkat a mindenkori jelenben, meg kell kapaszkodnunk benne, hogy ámuló szemünk előtt feltáruljon minden ami eljövendő. Csakhogy e lecövekelődés és megkapaszkodás okán a földre szögezzük a szemünket, megfeszítjük izmainkat és nem nézünk a jövő horizontjára, nem látjuk azt amiért kapaszkodni érdemes.
Valahogyan megrekedünk a jelen és jövő között.
március 12, 2010 @ 9:26 de. • válasz erre
Válasz aristo hozzászólására (#8):
Valóban. Khepra egyrészt olyan szkarabeusz fejű istenség, akinek főként csak fejét, és csak annyi változtatással ábrázolták, hogy a Napot görgeti (fölénk) szarként.
Másrészt azonban khepra az is, ami a szar szagának (és más bűzök) elfedésére (is és más testi jótéteményekre is) is képes.
március 12, 2010 @ 11:18 de. • válasz erre
Május 27 és 29 között lesz a tudoményos nagygyűlés, a pontos napot még nem tudom, de rajta lesz a Magyar Pszichológiai Társaság honlapján.
március 13, 2010 @ 8:17 de. • válasz erre
Válasz aristo hozzászólására (#8):
Nem annyira Neked, semmint a téma iránt érdeklődőknek ajánlom figyelmébe hasonló logika alapján (viszonylag rendszerezett, de kevésbé apokaliptikus) gondolataim.
A világlátás apokaliptikus szemléletre való hajlamosságát/fogékonyságát (számtalan másik mellet alapvetően) két okkal vélem magyarázhatónak, és harmadikként annak keretével.