Derülve bosszankodó
A rovat leánykori neve Derülve dühöngő volt, de beláttam, az ember vagy derül, vagy dühöng. Beláttam azt is, amilyen mértékben dühös lesz, olyan mértékben változik derűje bosszúsággá.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.
április 25, 2010 @ 1:11 du. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (Pécs #31) Jó, alapos, és hasznos gondolkodást!
Ha tetszik az eredménye, beszállok, ha nem, nem.
Az elvekről folytatott terméketlen vita nemcsak untat, hanem értelmét sem látom.
Ha olyan blogszerkesztőt használsz, amiben a a bevezetett kategóriák a szövegek hozzáférhetőségét segítik, és csak ezzel strukturálnak, akkor (ha átgondolod) tudod, hogy semmi ripsz-ropszról nincs szó, ha nem, ismerd meg, vagy találjatok mást, még jobbat.
május 3, 2010 @ 2:48 de. • válasz erre
Az Apokrif kommentjeihez:
Érdeklődni szeretnék, hogy lesz iszapbírkózás is?
május 3, 2010 @ 4:39 de. • válasz erre
Válasz ZinczyKa hozzászólására (#2):
május 20, 2010 @ 9:37 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (Új Midász#2): Jaj, megint kezded!
Pedig néhány napig olyan jól elvoltunk… 
Mielőtt fantáziánk megint elszabadulna (a Tied piac prófétája, az enyém az álpróféták elleni hevület felé) nézzük már meg a szöveget (legalább egy futó pillantást vessünk rá)!
május 25, 2010 @ 9:22 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (Expotképesség #2): Azt hiszem, hogy a piacgazdasági gazdasági közhelyek alkalmazása ezen a területen hamis állításokat eredményez. A magas hozzáadott érték/kereslet hiány az értelem határait feszegeti, úgy értve, hogy nem értelmetlen, de egy kis kifejtést megérne.
A “mi sem szívesen fogyasztjuk” legalább annyira megalapozatlan kijelentés, mint amennyire nehezen értelmezhető a “megkaparás”.
Olyasmin lehetne gondolkodni, hogy egyrészt kisipari (magyar) terméket fogyasztunk, ésmagánemberként magán szenvedéstörténeteteket, a tömegtermékgyártásunk pedig ezen a területen mintha féloldalas lenne.
A belpiacra politikát gyártunk belőle olyan sikerrel, hogy kezd monopólium kialakulni, egyéb (szenvedés)termékeinkre viszont valóban sem bent, sem kint – illetve alig-alig van kereslet.
május 28, 2010 @ 10:02 de. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (Derülő #26):
A vitathatatlanul igaz állítások közzétételére (két alrovattal is rendelkező) külön rovat áll mindenki rendelkezésre, aki erre a blogra ír (természetesen ezek használata nem kötelező!).
Tekintettel azonban egyrészt időm végességére, amit nem (félreértésem révén általam természetesen csak vélelmezett!) ostobaságokat tartalmazó kommentek pakolászására kívánok pazarolni, tekintettel továbbá Lucifer különös érzékenységére, az általam ilyennek (ostobaságokat is tartalmazónak) (csak!) vélelmezett kommentekre a továbbiakban nem “Az apád…“, hanem “Az anyád…” megjegyzéssel reagálok.
Ugyanakkor, hogy a (nem szülőzést! követő) “…” jelentése a legkevésbé sem legyen félreérthető, hanem az említett rovatok használatának (meglehet csak általam vélelmezett) hiányára utaló, ezeket a (tehát a legkevésbé sem anyázó, hanem az adott megjegyzéshez illően a megjegyzést tevő szülőanyjának magasztalását időhiányában csak jelző) megjegyzéseimet külön (a most létesülő Magasztaló) rovatban fogom megtenni, amelynek nem mintakövető, hanem kreatív használatát remélem más látogatóktól is.
június 1, 2010 @ 12:06 du. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (Kifacsart citrom #4) (csak azért nem falrengető) marhaság (mert a sok rengéstől, ami miatt közhiedelem, amit írsz, nincsenek falak).
június 4, 2010 @ 1:23 du. • válasz erre
Válasz aristo hozzászólására (Helga #7):
Azt írod: “Nem az összesereglő ügyvédek, számítástechnikusok és buzik generálják a gazdasági növekedést, hanem a gazdasági növekedés és az ebből fakadó jövedelem szerzési lehetőségek gyűjtik őket egybe, mindaddig, amíg a “sokszínűség” élhetetlenné nem teszi az adott helyet, ekkor tovább állnak” (kiemelés tőlem: LE) Homofóbiáról már igen, ügyvédfóbiáról, és számítástechnikus fóbiáról eddig még nem hallottam.
Eddig.
szeptember 5, 2010 @ 8:55 de. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (Derülő#35): nem kétséges számomra, hogy a hivatkozott kommentemhez csatolt három felvételen ábrázolt események olyannyira az emberiség nemesbedését szolgálták és szolgálják változatlanul (amíg csak ember az ember), hogy rendszeres, meditációs célzatú megtekintésük áldásos hatása iránt sincs a legcsekélyebb kétely sem a szívemben, sem az elmémben. Egyedül azon gondolkodom, hogy felvilágosult világunkban mintegy imádságpótló, és ezáltal abszolút racionális keretek között, ám mégis lélek nemesítő megtekintésüket és főként megtekintetésüket mikor érdemes elkezdeni, és elkezdetni.
Már az óvodákban (netán még korábban) vagy elég az általános iskolákban?
Ha viszont csak akkor, csak általános iskolákban, akkor lehetne az évnyitó ünnepélyek állandó eleme (hogy lássák a neveltek, miért is gondoskodik a társadalom – persze, ámde sajnálatos módon csak a – lehetőségeihez mérten a felnövő nemzedékek neveléséről, és milyen céllal és célból.
Mintegy ellenpontként, érzékeltetve, hogy mit nem akarunk (hogy minek az elkerüléséhez nyújtunk nevelési célzattal segítséget), talán Solohov Csendes Donjából a kivégzéseknek a főhősre gyakorolt hatásáról olvashatnának fel részleteket.
szeptember 17, 2010 @ 4:38 du. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (Logorrhea és grafománia#4):
Világos. A harmadik világ (leánykori nevén a fejletlen régiók) a tehetség katalizátora(i voltak). Az erre a blogra írogató tehtésgek kítűnését tehát azzal segíthetném, vagy segítem a legjobban, ha felszámolnám, vagy felszámolom ezt a blogot, és ezzel szűkítem a keresztmetszetet, és ezzel megakadlyozom, hogy a tehetségek elvesszenek a gyomok között.
Tényleg így gondolod?
(Mert ha igen, semmi akadálya! A jövő héten tarthatunk egy szünhetet, ott a blogod, ahol a tehetsdégek kítűnhetnek, itt vannak a rovatok, amikben a bejegyzések béklyója nélkül megnyilatkozhatnak azok, akik valamilyen ok miatt nem Nálad akarnak megnyilatkozni, és megszokták ezt a felületet.)
szeptember 17, 2010 @ 5:12 du. • válasz erre
Tolsztoj idejében nehéz volt megjelenni ezért sok tehetség elveszett, de aki megjelent az igazán nagy lehetett. Most könnyű megjelenni ezért a sok vicik-vacak között elvész a tehetség.
szeptember 19, 2010 @ 6:40 du. • válasz erre
Válasz aristo hozzászólására (Logorrhea és grafománia#16):
Egyetértve ugyan aristo nagyszerű javaslatával, de csak azzal a kiegészítéssel (és csak a kiegészítés elfogadásával együtt) támogatom, hogy a siserehad ítélete havi 10-10, de inkább 25-25 nyilvános botütéssel megtoldatik, s ezt aristo személyesen, az emberiség üdve, a magyarság felemelkedése érdekében hajtja végre. Amennyiben ítélet-végrehajtói szerepáben hajlott kora, vagy egyéb okok meggátolnák, akkor a verés kalodába zárás helyettesíttetik, de akkor, és csak akkor, ha a kalodába zártakat aristo nyilvánosan levizeli (természetesen a nép és az emberiség okulására, és az erkölcsök nemesítése céljából. Egyszersmind) ércnél maradandóbb példát mutatva és ezzel állítva a magyaros bátorságból és nagyvonalúságból.
szeptember 29, 2010 @ 8:08 de. • válasz erre
Válasz aristo hozzászólására (Egyedül vagyunk#22):
Aristo (a kutya a barátod, ha igaz a gonoszra vonatkozó babona, Te pedig ugyanezen okból nekem biztosan nem), eleinte arra gondoltam, hogy a trehány jelződ egy fafejűvel viszonozom (ami nemcsak a korlátolt baromnál jóval, az atyáskodó trehánynál pedig valamivel, de elegánsabb), és ezzel szóváltásunkat lezártnak tekintem, de mivel jobb (és gyakorta ész) híján egyébként is és gyakran pufogsz és pufogtatsz, és főként a magam örömére inkább valamicskével ennél pontosabban célzok.
december 3, 2010 @ 7:42 de. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (Semmi különös#1):
Miért is ne! Csak azon csodálkozom, hogy miért kellett erre ennyit várni?! A nagyszerű XX. század (aminek nagyszerűségét ugyancsak nehéz lesz felülmúlni, viszont a megismétlésére nagyon komoly nemcsak igyekezet, hanem esély látszik körvonalazódni), nos, a fölülmúlhatatlanul nagyszerű század mindezt világosan megmutatta! Sőt ennél többet is!
A fölülmúlhatatlanul nagyszerű század nemcsak világosan megmutatta, hanem Hitler államával prezentálta is, hogy a nemzet fejlődése nemcsak lehetséges vallás nélkül, de ilyen esetekben a nemzet át is veszi a vallás funkcióját, és ettől lesz – olyan, olyan… Mint a Krupp acél!
Hiába.
Ezt azért nemcsak németül, hanem rekedten és üvöltve lehet igazán szépen – népfülbe mászóan – mondani, így inkább csak emlékeztetek rá: ein tábor, ein volk, ein akol!
Persze nem lenne szabad megfeledkezni a nagyszerű XX. század másik ugyancsak nagyszerű, ugyancsak e tárgyban prezentált prezentációjáról, ami a Hitlerhez mérhetően kiváló Szoszo jóvoltából lett látható. Nemcsak vallás nélkül lehetséges, sőt akkor igazán nemcsak határ, de kontrolltalán a nemzetfejlődés!
Lehetséges tehát – mint azt Szoszonak hála biztosan tudhatjuk – a vallás (mit a vallás! – nemzetek fölötti vallás) nemzet nélkül is!
Sőt, egyesült nemzetekkel! – amikor a gondolati katyvasz (és főként az abba vetett HIT) veszi át a vallás funkcióját. Nem tartunk még ott.
Sajnos. De ezen a területen is a legszebb reményekre mutatkozó jelek azért bőséggel mutatkoznak. Így azután mégiscsak van remény, hogy a nagyszerűségében felülmúlhatatlannak látszó XX. századot mégis sikerülhet felülmúlni! Úgy és annyira, amennyivel több az idejétmúlt fasizmusnál és a megbukott kommunizmusnál a kettő – ha metaforikusan is, de a nagyszerűség talán így fejezhető ki – mátrixszorzata. Ha pedig mindezt az egyetemes emberi jogokra sikerülne alapozni – még álomnak is több, mint szép: egészen – angyali.
december 13, 2010 @ 10:23 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (A försvény#1)
Isteni buli van, egy csajt kövezünk!
Pontosabban csak lenne, mert csak köveznénk, de egy faszi akadékoskodik, és az első követ mindenféle feltételekhez köti. Ha van egy csöpp időd, ugorj már be, és vesd már rá az elsőt, mert Te a faszi minden feltételének megfelelsz.
Előre is: köszi!
december 16, 2010 @ 9:57 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (Lago di Como#12):
Mórickának mindenről az, Neked a legtöbb dologról a dolog gazdasági következményei jutnak az eszedbe (természetesen a lehető legönzetlenebbül: a közösség szempontjából). Mindkettő fontos, de számomra csak a monotónia határáig érdekes.
december 16, 2010 @ 10:42 de. • válasz erre
Ezt mondanod szíved joga. A gazdasági szempontokra nem válaszolni, hanem száműzni is lehetőséged van. A háborút ettől függetlenül ki kell fizetni, és ez a kikerülhetetlen tény határozza meg az események keretfeltételeit, érdekhátterét, amire ráépül a tudás, az élet. Ha tudsz ellenpéldát, írd meg. Ha nem, minősítgess tovább, az is egy sikerélmény. Ami önmagában is jót tesz.
december 16, 2010 @ 11:06 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#17):
január 4, 2011 @ 9:32 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (Derülő #62):
Ha valaki az Istennek sem veszi észre hogy nem foci, hanem hokimeccsen van, és a pálya állapota és állaga miatt ráadásul a rendezőket szidja…
január 4, 2011 @ 11:03 de. • válasz erre
Ezt nem értem, na de mindegy. Innen nyilván a szarozóba vezet az utad, de oda már nem követlek. Szenvedés ez így is mindenkinek.