Lux Erik - Csepeli

A teljességről (és Hamvas Béla féligazságáról)

Lux Erik — Fri, 03 Feb 2012 22:06:42 +0000

Embervoltunkból adódóan a teljesség(ből annyi, amennyit felfoghatunk) – talán Szókratésznek köszönhetően belátható, de Platón Phaidroszából tudható módon – direkt, vagy indirekt módon ránk vonatkozik. Nemcsak emberi, nemcsak az emberre, hanem a vonatkoztatóra (az előbbiektől eltérő módon) érvényes tudás azonban nem tevékenységünktől függetlenül adott, hanem (csak) alkotófolyamattal elérhető.

Ami Hamvas Béla féligazságát illeti: valóban igaznak tűnik, hogy teljességnek a mítoszok egész(ebb), nem pedig részformái voltak, mint az őket felváltó (és tovább hasadó) filozófia és (az egységesebb) művészet, valamint (az előbbit elhalványító és mind nagyobb részben felváltó katedrafilozófia, és főként az ennek vegetációján burjánzó, az akkumulált tudást tekintve nagyrészt ál)tudomány(os, és pusztító erejű, mert kontrollálatlan vakhit erejű, magát felvilágosultnak hirdető babonatenger, mely hatását tekintve mindinkább posvány csupán). Mindez azonban nemcsak tűnik, hanem változik is. Az új(onnan inkább csak akkumulálódgató, semmint akkumulálódó) tudás akkor sem áttölthető az eredeti formába, a mítosz régi tömlőjébe, ha az áttöltéshez szükséges, de nem elégséges párolás nemcsak megtisztíthatná a (több mint mérgező) szennytől, hanem a jelenleginél nemcsak ízletesebb, de ütősebb itallá nemesíthetné a lőrét.

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

Lieberiáda

Lux Erik — Fri, 03 Feb 2012 09:19:36 +0000

- Ennyi és így -

I. A Lieberiáda alakformája:
I/1 Virtuális
I/2 Reális
I/2/1 Külső doboz
I/2/2 Belsődobozok
I/2/3 Belsődoboz borítók
I/2/4 Albumok

II. A Lieberiáda tartalma
II/1 Lieber Erzsébet fénymetszetei ABC sorrendben

II/2 Ennyi és így: Lieber Erzsébet fénymetszeteinek gondolati meghosszabbításai

Lieberiáda

I. A Lieberiáda alakformája:

I/1 Virtuális: linkbokor (a föntebb és alább, valamint az elvezető linkeken át szemlélhető)

I/2 Reális:

I/2/1 Külsődoboz: a Liberiáda alakformája egy album magasságú és szélességű doboz, amelynek hossza az albumokat tartalmazó belső dobozok összegzett hosszúságával egyenlő. Anyaga, és díszítése jelenleg kitalálatlan.

I/2/2 Belsődobozok: külső dobozban a II/2 pont főfejezeteivel megegyező számú (jelenleg VIII) doboz helyezkedik el, amelyeknek anyaga, és díszítése jelenleg kitalálatlan.

I/2/3 Belsődoboz borítók: a belsődoboz borítón a belsődobozba helyezhető és helyezendő albumok gerincét utánzó összehajtható pszeudó található. Az albumok elhelyezésével a pszeudó az elhelyezett album gerincét utánzó része behajtható. A pszeudó anyaga, és főként belső oldalának a díszítése, évalamiknt a behelyezett és a behelyezett album gerincét utánzó pszeudóalbum (ál)gerincnek az eltérése a behelyezettől jelenleg kitalálatlan.

I/2/4 Albumok minimálisan Lieber Erzsébet alább tárgyalt sorozatával megegyező számú (jelenleg tizennégy) album helyezendő el, amiknek számossága annak rendjében bővülhet, ahogyan a II/2 pont főfejezeteihez esetleg újabb sorozat készül (jelenleg maximum VIII db).

II. A Lieberiáda tartalma:: Lieber Erzsébet munkássága és annak értelmezése

II/1 Lieber Erzsébet fénymetszetei: a sorozat képei az alábbi linkeken át csak a Facebook felhasználók számára elérhetőek (a nem Facebook felhasználók csak képek kicsinyített és kommentált változatát tekinthetik meg az ezen a linken át elérhető felület link leágazásain keresztül).
2010. december 25.
2011. október 15.
2011. december 11.
2011. Karácsony másnapja
Balaton 2
Kis éji zene
Macska az úton
Nemzetközi Velencei-tavi symposion 2011
Nemzetközi Velencei-tavi Symposion: Új Venus mesék
Reed I.
ruggs
stégről
Swan song
(Tűz)hideg extázis
Vénusz születése

Ennyi és így

Lux Erik — Fri, 03 Feb 2012 08:00:58 +0000

- Lieberiáda -

II/2 Ennyi és így: Lieber Erzsébet fénymetszeteinek gondolati meghosszabbításai

II/2/I. Fent
II/2/I/1 Mítoszon innen és túl: létezéskeret
II/2/I/2 Szerelemként érezhető sors és halálként derengő végzet

II/2/II. Mitikus variációk
II/2/II/3 A mítoszok mélyén

III. Alászállás

II/2/IV. Nullpont
II/2/IV/2 (Tűz)hideg szerelem(alakulás)

II/2/V. Felszállás

II/2/VI. Itt
II/2/VI/3 Itt(-ott)

II/2/VII. Lieberiáda
II/2/VII/1 Színmetszetei zenéje
II/2/VII/2 Lieber Erzsébet zenei súlya

II/2/VIII. Tervezett Kiállításához

II/2 Ennyi és így: Lieber Erzsébet fénymetszeteinek gondolati meghosszabbításai

II/2/I. Fent: a fejezet bevezetőjének szövege ezen a linken át elérhető.

II/2/I/1 Mítoszon innen és túl: létezéskeret című fejezet ezen a linken át elérhető.

II/2/I/2 Szerelemként érezhető sors és halálként derengő végzet: a ruggs sorozat alapján írottak ezen (és az onnan elvezető) a linken át elérhetőek.

II/2/II. Mitikus variációk: a fejezet bevezetőjének szövege ezen a linken át elérhető.
II/2/II/1 Mítoszújítás, a Vénusz születése sorozatról írottak ezen a linken át elérhetőek
II/2/II/2 Új mítosz, a 2011. december 11. sorozatról írottak a linken át elérhetőek

II/2/II/3 A mítoszok mélyén, a 2010. december 25. sorozatról írottak a ezen a linken át elérhetőek

II/2/III. Alászállás: a fejezet bevezetőjének szövege ezen a linken át elérhető.

II/2/III/1 A pokol tornácán, a Swan song sorozatról írottak a linken át elérhetőek
II/2/III/2 A pokol képei, a Balaton sorozatról írottak a linken át elérhetőek; és a pokol
II/2/III/3 szörnyetegei, a stégen sorozatról írottak a linken át elérhetőek

II/2/IV. Nullpont
II/2/IV/1 Elrugaszkodás és kitörés, Lieber Erzsébet a Nemzetközi Velencei-tavi symposion 2011 sorozatról írottak a linken át elérhetőek

II/2/IV/2 (Tűz)hideg szerelem(alakulás): a fejezet bevezetőjének szövege ezen a linken át elérhető.

II/2/V. Felszállás:
II/2/V/1 Létstabilitás: szín( és )vonal, a Kis éji zene (a szférkról) sorozatról írottak a linken át elérhetőek
II/2/V/2 A teremtés rendje, a 2011. Karácsony másnapja sorozatról írottak a linken át elérhetőek
II/2/V/3 Isteni lassúság, pír, és elzártság, a 2011. október 15. sorozatról írottak a linken át elérhetőek

II/2/VI. Itt
II/2/VI/1 Caravaggio útján, a Reed I. sorozatról (pontosabban az egyik képéről) írottak a linken át elérhetőek
II/2/VI/2 és tovább! a Macska az úton sorozatról írottak a linken át elérhetőek
II/2/VI/3 Itt(-ott) : a fejezet bevezetőjének szövege ezen a linken át elérhető.

II/2/VII Lieberiáda
II/2/VII/1 Színmetszetei zenéje a Fuga, prelúdium és variációk Lieber Erzsébet kepeiből és képeiről ezen a linken át érhető el
II/2/VII/2 Lieber Erzsébet zenei súlya: az erről szóló írás ezen a linken át érhető el.

II/2/VIII.Tervezett kiállításához

Lieber Erzsébet (fentebb értelmezett) sorozatai ABC sorrendben:
2010. december 25.
2011. október 15.
2011. december 11.
2011. Karácsony másnapja
Balaton 2
Kis éji zene
Macska az úton
Nemzetközi Velencei-tavi symposion 2011
Nemzetközi Velencei-tavi Symposion: Új Venus mesék
Reed I.
ruggs
stégről
Swan song
(Tűz)hideg extázis
Vénusz születése

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

Luxiádák III.

Lux Erik — Wed, 01 Feb 2012 22:00:09 +0000

A katedrafilozófia térnyerését követően a filozófiatörténetté halványult filozófia funkcióit a metatudomány(ok)ról való álmodozások (és főként spekulációk pótolták, és mind kevésbé pótolják) a diszciplínákra hasadt e világban.

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

Az érzékeny tér (2012. 01. 31-én tovább bővített)

Lux Erik — Tue, 31 Jan 2012 06:00:41 +0000

Bilderin nagyon szép és főként pontos kifejezésével élve az érzékeny tér érzékenysége a(z illuzórikus) tér (a képsík) a kompozícióval (a térkomponáltság mértékével) arányos, amikor “egy szálló porszem el nem hibbant” ugyan, de maga a tér mégsem nem túlkomponált, mert akkor merev, halott lenne. Ebben és csak ebben az értelemben minden (nagyon jó) mű minimál. – A kiküszöbölhetetlen véletlen minimalizálása. Ennyiben minden (nagyon jó mű nemcsak részben – és ebben az értelemben – minimál) mű (nemcsak minimál, hanem) aleatorikus. Épp a kiküszöbölhetetlen véletlentől eleven. (Az eredetileg 2011. december 1-én írt bejegyzést az alábbiakkal folytattam december 21-én.)

A (képsíkon, de ezáltal is végső soron a térbe) konstruált tér érzékenysége elsődlegesen méretérzékenység. Ennek tapasztalásához (és ezáltal megértéséhez) Lieber Erzsébet december 11-e sorozatának 28-as képét érdemes (például) megtekinteni (azoknak, akik rendelkeznek Facebook hozáféréssel), majd ezt követően ugyanannak a képnek a sorozat egészében látható kicsinyített változatát. A kicsinyítéssel a kompozíciót alkotó elemek közül jó néhány eltűnik, mert láthatatlanná válik, és ezáltal a képtér jobb oldali fele, megnyílik, mélyebbé válik, és ettől a kép szinte kettészakad. Másik, mert másként gyönyörű kép lesz: az ábrázolt tér (mnéret)érzékenyége feltárul, érzékelhetővé, és ezáltal elmondhatóvá válik.
(Az eredetileg 2011. december 1-én írt bejegyzést az alábbiakkal folytattam december 22-én.)

A méretváltozástól a kép a Facebookon látható eredetijénél a sorozatban látható kisebb méreténél olybá tűnik, mintha reflektorszerű égő a mélyből lőné előre a fénypontokat, amikhez a nagyobb képen közelebb látszik lenni, és jóval nyugtalanítóbb, nem olyan feszes rend része, amilyen képének ugyanez a kép tűnik kisebb méretben. Mintha a méretnövekedés elszívná a kép mélységét, talán általában is, és ha nem is síkba feszítené, de a síkhoz közelítené.
(Az eredetileg 2011. december 1-én írt bejegyzést az alábbiakkal folytattam december 22-én, a fentebb írottaknál néhány órával később.)

Ugyanígy tanulságos a december 11. sorozat első képe is. A sorozat részeként látható kicsinyített változatban az eltűnt (mert kicsinyített méretben láthatatlan) kompozícos elemek következtében a kép “billen”, a bal oldala”emelkedik”, ha pedig valaki veszi a fáradtságot és tovább kicsinyíti a képet (a legegyszerűbb módon, ha megosztja a Facebookon az első képet), akkor azt látja, hogy már nem a kép bal oldala emelkedik lebegve, hanem a jobb oldal zúg fel az égbe.

Innen háromfelé vezet számomra gondolati út:
1/ Képméret és képelhelyezés Tizianónál tapasztalható harmóniájához, aki látnivalón kalkulált a kép majdani helyével.
2/ A méretfüggetlenség, a kompozíció elméleti szigorításának a lehetőségéhez.
3/ A repetíció sorozatalkotó elvként való felhasználhatóságának lehetőségéhez (csak például, mint az egyensúly megtalálásának és elvesztésének íve, de akár köreként.

(Az eredetileg 2011. december 1-én írt bejegyzést az alábbiakkal folytattam 2012 január 10-én.).)
Az egyik legnagyobb szabású átalakulást akkor láthatják, ha megnézik ennek a Lieber Erzsébet képnek a kicsinyített, bélyegkép változatát. a kicsinyítéssel részben eltűnő, részben hangsúlyosabbá váló kompozíciós elemek következtében a némiképp démonikus talajra vetülő árnyék a a világmindenségként derengő térre boruló démoni árnnyá változik (és a nagyobb képméreten még tisztán látható két emberi láb a démon szarvaként sejlik a kicsinyített képen).

(Az eredetileg 2011. december 1-én írt bejegyzést az alábbiakkal folytattam 2012 január 12-én.).)
Nemcsak a kép – kompozíciós elemeinek módosulásától (némelyik kicsinyítéstől való “eltűnésétől, illetve a nagyítástól való megjelenésétől a kép plasztikai terének – a térviszonyai változnak meg, de megváltozik a plasztikai térben érzékelt anyag minősége. (Konkrétan és a művészettörténetben először a Kis éji zene 40-es képén, de – ha nem is ilyen mértékben – általában is.) A nagyobb képváltozaton még egyértelműen (igaz szándékosan elmosódottan ábrázolt és látható) fém (csatornafedél) a kicsinyített képen egy folyékony közeg körhullámaiként tűnik fel.

(Az eredetileg 2011. december 1-én írt bejegyzést az alábbiakkal folytattam 2012 január 16-én.).) (A kép, amiről írok, ezen a linken át tekinthető meg. a kiemelés tőlem: LE) “rájuk figyelve és összpontosítva a a képen látható árnyékok szakadékként sejlenek (de csak a kép nagyobb, a képre kattintással látható nagyobb változatán!). A kép plasztikai terében a talajra összpontosítva pedig árnyék alatt és a talaj fölött az sejthető , amire az árnyék a kép plasztikai terében vetületül. Így figyelve függőleges árnyék a vízszintesnek látszó felületen: az ezen a képen (is, bizonytalansági relációként is) kifejezett, de ezen a képen nem hullámzó bizonytalanság.”

(Az eredetileg 2011. december 1-én írt bejegyzést az alábbiakkal folytattam 2012 január 31-én.) (A kép, amiről írok, ezen a linken át tekinthető meg. a kiemelés tőlem: LE) “Nagyon furcsa, mert nagyon (méret)érzékeny kép. Bélyegkép méretben a Kis éji zene 49-es képével kezdődő árnyékképek folytatása. Kinagyítva nemcsak az árnyék lesz fává, de a képből az, ami a (nagyobb) képen látható.

(A fentiekkel kapcsolatban még lásd: A Bruegel távolság című bejegyzésben írottakat.

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

Meni huszadik beszólása

Lux Erik — Mon, 30 Jan 2012 22:00:47 +0000

Mielőtt hinni próbálsz, gondolkozz, mielőtt teszel, még inkább gondolkozz. Sőt, a jövőt illetően még a tett után is hasznos lehet talán a gondolkozás. Különösen, ha a gondolkodás nem üres fantáziáláshoz vezet, hanem eredménye – nemcsak a gondolkodó által tudásként rögzül. – tette, de inkább csak dünnyögte hozzá Lux.

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

Menny és pokol között: a hit virtualizálódó tere

Lux Erik — Mon, 30 Jan 2012 06:31:05 +0000

A Pradoban van egy vitatott eredetű hármasoltár, amelynek a Neten fellelhető változata felcseréli a jobb és a baloldali táblát. Balról jobbra haladva azonban akár (mint emlékeimben, és mint az a hármas oltárokon megszokott) a kiűzetéstől a pokolba (akár, mint azt a megfordított reprodukció mutatja a pokolból vezetne az ember útja a paradicsomba, nemcsak ezért, az oltár középső táblája érdemel a megszokottnál több figyelmet).
A megváltás a középső táblán is ábrázolt beteljesítése, Krisztus megfeszített teste ugyanis egy olyan – ha akarom a másik kettőnél virtuálisabb, ha akarom, reálisabb – térbe vezet amely talán csak metaforikusan, talán valóságosan is mintegy (bár festett) tükörképe annak a reális térnek, amelyikbe a kép festője eredetileg művét szánhatta: a megfeszített teste mögött egy templom belső tere látható.
A táblákon látható, a kiűzetésből a pokolba vezető útnak a közbülső állomása ugyanis Jézus művével csak megnyíló/lehetőév lett szakrális (templom)tér, amely a képet szemlélő terének egyrészt tükörképe, másrészt és főként a paradicsom/pokol útiránytól való el, és ezzel letérést tesz lehetővé.
Figyelmet érdemel, hogy a képsík plasztikai terében, a középső táblán ábrázolt katedrális bejáratának kőreliefjei helyén képek (festmények a festményen) láthatóak, amik a táblaképfestés esetleg megváltozott funkciójára utalhatnak.

Az ehhez, a fentebb tárgyalthoz hasonló, a hetedik, a holtak szentségét bemutató (biztosan van de Weyden) hármasoltárkép (a számtalan mellett) két szempontból is figyelmet érdemel: a fentebb tárgyalttól eltérően a két oldalsó táblán hiányzik az oldalsó táblák felső fele, ami az ugyancsak a Pradoban található van der Weyden képhez teszi hasonlatossá a képalakzatot.
A két oltárkép összevetése pedig azt teszi láthatóvá hogy az oltárképről azok a képelemek hiányoznak, amelyek a képen ábrázolt reális teret valóságossá egészítik ki. (A kiűzetés illetve a pokol teréből a kiűző angyal, illetve az uralkodó és ezáltal ítélő Krisztus.

A két oltárkép összevetése elsőként (vagy az elsők között) teszi láthatóvá azt a változást, ami a hitcentrum eltolódásaként évszázadokkal később keresett, majd jutott olyan filozófiai artikulációhoz, amely csak vallástörténeti eseményként lett leírhatóvá.

A színmetszet (2012. 01. 30-án kiegészítve)

Lux Erik — Sun, 29 Jan 2012 22:00:48 +0000

A színmetszet tágabb értelemben az emberi világ, amit az emberi szem a színekkel és színhiánnyal láthatóként észlel a láthatatlanból.
A színmetszet szűkebb értelemben a térbe türemkedő (és installációvá szobrosodó) táblakép tiszta és pontos párlataként a tágabb értelemben vett színmetszet maradandó lenyomata és mementója, Lieber Erzsébet (és mások) teremtette képzőművészeti műfaj.

Az eredetileg 2011. 01. 17 keletkezett fenti bejegyzést 2011. 01. 22-én az alábbiakkal folytattam:
Kialakulástörténete során a színmetszet fogalma úgy virágzott és virágzik ki, ahogyan a történelem előtti időkben a lakhely funkciót betöltő barlang(nak, majd kunyhónak megfeleltethető) fogalomból (a fellegváron át és számtalan átmeneten keresztül, de még jóval a felhőkarcoló előtt) kivirágzott az épület fogalma. A színmetszet kialakulástörténetéről ezen a linken át tájékozódhatnak valamivel részletesebben.

Az eredetileg 2011. 01. 17 keletkezett fenti bejegyzést 2011. 01. 30-án az alábbiakkal folytattam: fény, illetve a színmetszet különbségéről ezen a linken át tájékozódhatnak (“a színmetszet a fénymetszetnek kompozícionálisan finomabb (vagy ha úgy tetszik a fénymetszet a színmetszetnek kompozícionálisan durvább) felbontású változata, amitől szét is eshet, erősebb is elhet a kompozíció. A téma és a beállítás rendje szerint.”).

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

Képélen

Lux Erik — Sat, 28 Jan 2012 22:00:36 +0000

A kép éle szó szerint a kép oldalvonala, amit a képrögzítés anyagának (fa, vászon, papír stb.) az anyagon látszó éle tesz (a rögzítéséhez használt anyagként ám nem minden esetben, de – különösen olajfesték felhasználása esetén) festékrétegként érzékelhetővé.
A kép éle metaforikusan a festészetteória – a képélével és a képéle alapján rekonstruálható – nézőpontja, ahonnan maga a kép (és nem a rögzítéséhez használt anyag, nem a rögzítéssel láthatóvá vált kompozíció, és nem a kompozíciós elemek, és még kevésbé azok mimetikus, vagy mimetikusan értelmezhető formája a teoretizáló szemlélet, és így) a teória tárgya.

Ebből a teoretikus nézőpontból a képek időbeli (véletlen és végtelen sor)rendje helyett (a képeknek) az a teoretikus rend(je) válik láthatóvá, amelyiknek csak egyik közbülső kontinuuma a színmetszettől az installációig vezető logikai sor, és amelyik a színmetszet tágabb és szűkebb értelmének művészettörténeti eseményként rögzített és rögzülő összekapcsolása is (alkotófolyamatban és alkotásként manifesztálódó) kutatásként tárják fel és teszik (nem láthatóbbá, csak) szemlélhetőbbé a képkontinuum (nem) egészét (hanem az alkotófolyamattal – és az alkotófolyamatokban – egészülő teljességét).
A teljesség (számunkra) semmiképpen sem adott, hanem az alkotófolyamat során (az alakító és az alakított egymásra hatásával) adódó (azaz alakított is, és nemcsak az alakítástól alakuló is:) szándékolt véletlen.

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

A nők kora I. Lieber Erzsébet munkássága és munkásságáról

Lux Erik — Sat, 28 Jan 2012 04:33:39 +0000

A Lieber Erzsébet művészetét méltató sorok ezen (annak jelentőségét és súlyát taglaló bejegyzés pedig ezen) a linken át érhetőek el, de a lux blogom egészének is mind meghatározóbb tárgya.
Az ott leírtak mellett külön is ki szeretném emelni, hogy:
1/ két értelemben is új műfajt teremtett:
1/a Papírművészeti munkásságával a perspektivikus ábrázolással kezdődő, a montázson át és a kollázson keresztül az installációig kiemelkedő képsík-átalakulás “hiányzó láncszemét”, a “képreliefet” alkotta meg, melynek gyökerei Tiziano egyik utolsó képéig nyúlnak vissza.
1/b Műfajt teremtett a nemcsak a fotótól, de digitális- és a fénynyomatoktól teoretikus alapossággal elhatárolt és meglapozott a színmetszeteivel.
Lieber Erzsébet művészetről vallott felfogása ezen a linken át érhető el.
2/ A kép plasztikai értelemben vett terét (nemcsak méret)érzékeny térként (kezeli, de elsősorban ezáltal nemcsak) a művészet(történet)i folyamat egymásra épülő állomásaiként tudatosítja.

Az életművét értelmező írásaim ezen (és főként az onnan továbbvezető újabb) link(ek)en keresztül érhető(ek) el és olvasható(ak).

A művészettudomány művészetmeghatározása

Lux Erik — Thu, 26 Jan 2012 10:00:34 +0000

A művészettudomány művészetmeghatározása első közelítésben így hangzik: “A művészet (és így a művek) speciális – mert más jelenségektől (az előttünk éltek által) elkülönített, a (erősorrendben jelenleg élő művészek, a műtárgypiac résztvevői, így a teoretikusok, a nemcsak művészetpolitikusok, és a közönség által) elkülönülő, és a jövőben is elkülöníthető – jelenség(ek halmaza), és a jelentéstan (H. Kohut integrálása előtti leánykori nevén a fenomenológia) egyik tárgya, és így a formatanként összegződő társadalom-lélektan alapja.

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.

Luxiádák II.

Lux Erik — Tue, 24 Jan 2012 18:00:01 +0000

Kantnak igaza volt, van és marad abban, hogy két világ polgárai vagyunk. Tévedett azonban, amikor istenországát erkölcsi világrenddé – nem véletlenül csak félsikerrel – dekrisztianizálta és redukálta, mert valóban két világ polgárai vagyunk, de saját világunkat képviseljük.
Jelenleg (ugyan) növekvő arányban (de nem szükségképpen) tébolyaink egyszemélyes színpadán. Túlnyomórészt azonban a ló másik oldalára átbillenve személytelenül vágtatunk a közös mulandóság, a “zengő tombolás” csoportos színpadain át “a por halálba”.

A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.