Fülei-Szántó Endre
Hat éven át ült börtönben, teljesen ártatlanul. Korosztálya legtehetségesebb nyelvfilozófusa lehetett volna, ha legfogékonyabb éveit a Sorbonne-on tölthette volna. Francia tudása volt a végzete, így lett francia kém. Egy ismeretterjesztő televíziós műsorban kértem fel, hogy szociolinvisztikai problémákról beszéljen. Viszonzásul meghívott egy szociológiai konferenciára, ahol a presztizsről volt szó. A rendszerváltás után azt hitte, hogy eljött az ideje. Rosszul hitte. Még eltöltött pár boldog évet Bukarestben, megírta önéletrajzát, de amire vágyott, hogy megírja a Nagy Művet, az nem jött be. Utolsó levelét a kórházból írta Amerikába. Rákkal küzdött, de szelleme élt, s nem adta meg magát. Csodálatos humor, éles ész, tiszta erkölcs jellemezte. Nem illett bele az új világba, de a régi sem dédelgette.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni.
Címkék: Fülei-Szántó Endre
március 16, 2011 @ 11:49 de. • válasz erre
A személyes pantheonba ki akartam írni születése és halála évét. Nem állítom, hogy nem található meg a Neten, azt viszont igen, (annyira) nem könnyen (hogy föladtam a keresését).
március 16, 2011 @ 6:43 du. • válasz erre
Kezdőlap
Fülei Szántó Endre (Bp., 1890. jan. 12. – Bp., 1958. febr. 21.): jogász, egyetemi tanár, író. Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte, jogi és államtudományi doktorátust, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1935-ben a bp.-i egyen magántanárrá képesítették a váltójog c. tárgykörből. 1908-tól 1918-ig műegy.-i könyvtártiszt, ezt követően a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban működött. 1939-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egy. közgazdaságtudományi karári a kereskedelmi és váltójog ny. r. tanára lett. 1948-ban az újonnan alakult Marx Károly Közgazdaságtudományi Egy.-en a gazdaságjogi tanszék vezetője volt 1950-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Jelentős volt a pedagógiai tevékenysége. – F. m. A forgalmi élet jogügyletei (Bp., 1944); A közüzemi gazdálkodás szervezeti formái (Bp., 1947).
március 16, 2011 @ 6:55 du. • válasz erre
Válasz a nő hozzászólására (#2):
Köszönöm, nagyon kedves vagy, de azt hiszem, akiről írtál, az a felmenője annak, akiről a bejegyzés szól.
március 16, 2011 @ 7:22 du. • válasz erre
Bevallom ez megfordult az én fejemben is, de ezen a néven valóban nem lelhető fel más.
március 16, 2011 @ 8:11 du. • válasz erre
Válasz a nő hozzászólására (#4):
március 16, 2011 @ 9:12 du. • válasz erre
Aki az életrajzban szerepel, apja annak, aki az én bejegyzésem hőse.
március 17, 2011 @ 3:15 du. • válasz erre
Válasz Csepeli György hozzászólására (#6):
Ma sem éltünk hiába
március 17, 2011 @ 7:20 du. • válasz erre
Fülei-Szántó Endre csodálatos ember volt. Sosem felejtem el, amikor első éves egyetemistaként belibbent a Bevezetés a nyelvészet szeminárium első órájára az akkor éppen máshol tartózkodó felesége helyett. Talán az első olyan nagy műveltségű ember volt, akivel a pécsi egyetemen találkozni volt szerencsém. Hogy a nyelvészetről pontosan mit is mondott, már nem tudom felidézni, de az egészen bizonyos, nem véletlenül maradt meg bennem az érdeklődés a nyelvészet iránt.
Csepeli Györgynek igaza van, csodálatos humor, éles ész és tiszta erkölcs jellemezte. Nekem hiányzik, mióta nincs közöttünk.
március 17, 2011 @ 7:23 du. • válasz erre
Bocsánat a pontatlan fogalmazásért. Természetesen én voltam első éves egyetemista.
szeptember 15, 2011 @ 12:39 du. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (#1):
Fülei-Szántó Endre (1924-1995)
szeptember 16, 2011 @ 1:00 de. • válasz erre
Válasz Sober hozzászólására (#10):
Köszönöm!