Fuzzy
Mindenkinek érdemes megnézni a wikipédiában a fuzzy szó jelentését, ha érdeklik a határok, melyeket az emberek vonnak egymás közé, hogy elválasszák, és persze össze is kössék magukat a hozzájuk hasonlókkal, és a tőlük különbözőktől. Ezek a határok jelllegzetes fuzzy változók, nincs objektív referensük, csak a szó számít, melyet a nyelv ad, s a nyelv használója alkalmaz, hogy látni, tudni vélje, hol kezdődik az egyik csoport, s hol végződik a másik. Még ha a szó ugyanaz is, annyiféle a határ, ahányan mondják. Nem ártott volna, ha az ombudsman forgatja a fuzzy irodalmat, mert akkor nem esett volna bele abba a verembe, melyből aligha lesz képes kimászni. A legérdekesebb, hogy ami az emberi csoportok közötti viszonyokra érvényes, az nincs másként akkor sem, ha az emberek és a görög-római istenek közé vont határt nézzük. Aktívak az istenek, szeretik, gyűlölik az embereket, még irigykednek is rájuk szebbek mint ők. Ettől lesz a görög-római istenvilág emberivé, s közelít az emberek világa az istenihez. Androméda például túl szép lett. Szebb mint a félelmetes Poszeidon bármelyik lánya, s könnyen rajtaveszíthetett volna, ha nem kap váratlan segítséget egy isteni fattyútól, aki maga is bizonyíték az isten-ember határ elmosódottságára. Andromédát ma is láthatja, aki nem csak nézi, hanem látja is a csillagokat az égen. Androméda fuzzy lett.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
április 9, 2009 @ 5:28 de. • válasz erre
Igen. Óvatosan a magabiztos, karakteres kijelentésekkel. Több feltételes mód, több tolerancia, ha másért nem, mert magunkról, részünkről is szólunk, és legalább szeretett önmagunkkal ne keveredjünk állandó konfliktusba, ne kelljen állandóan megtagadnunk önmagunkat.
Azok, az ombudsmani mondatok elkeserítőek voltak. Nem is a tartalmuk miatt, hanem, hogy egy ilyen gondosan kiválasztott úr, ha többé-kevésbé szabadon, közvetlenül beszél, magyarul nem vigyázz a szavaira egy frusztrált házmester szintjén nyilatkozik meg. De hát vissza az agarakkal, bennem is ott van házmester. A frusztrált. Például az ő szavai hallatán káromkodtam egyet. Nem cifrát, hanem szimplán durvát. Ez van. A világ rendjének érvényre kell jutnia.
április 9, 2009 @ 8:13 de. • válasz erre
Jézus, mint fuzzy, aki valóságos emberként támadt volna fel? – szép nagycsütörtöki gondolat! Még akkor is, ha erről Ő akkor még mit sem sejtett, hanem vért izzadt.
április 9, 2009 @ 10:03 de. • válasz erre
Ő tudta.
Mindenkiért ment a keresztre.
április 9, 2009 @ 11:25 de. • válasz erre
Hát… A kenózisz (önkiüresítés) teológiája, és főként Hans Urs von Balthasar másként értelmezi. HOgy az isteni természetét kiüresítette volna, és értünk emberként szenvedett, és épp eztáltal váltott meg minket. (Kb. és nagyon leegyerűsítve.)
április 9, 2009 @ 12:16 du. • válasz erre
Hát én itt botladozom, de amit felemlítesz, ha rajtam múlna azt én inkább a látomásos misztika körébe utalnám és önmagában vizsgálnám, mint egy lehetséges választ annak az embernek a tettére, aki emberként az emberekért ment a keresztre. A fejtegetés végére nem tennék pontot, jelezve én eddig jutottam mások mehetnek tovább.
április 9, 2009 @ 12:55 du. • válasz erre
A teológia maga a fuzzy világ.
április 9, 2009 @ 1:04 du. • válasz erre
Válasz Csepeli György hozzászólására (#6):
A matematikához képest kétségtelenül, a szociológiában már nem vagyok biztos, a politológiához, vagy a misztikához képest, pedig a jéghideg egzaktság!
Válasz lucifer hozzászólására (#5):
Lukács evangéliumának az elolvasása, még nem hiszem, hogy látomásos misztika lenne, bár az olvasáshoz látni nem árt, ez kétségtelen!
Nem emberként az embereként, hanem istenfiaként, aki isteni természetét kiüresítrve, és ezért emberként.
(Elnézést a blaszfémiáért.) Épp a különbség egyik – nem misztikus – (ha nem is pszichológiai, de antropológiai/teológiai) magyarázata, amit írtam.
A látomásos misztika (csak előszobája!), ha magyarázat nélkül azt mondjuk “az emberekért”, én is értük iszom most egy sört, de ez mégsem ugyanaz.
április 9, 2009 @ 3:50 du. • válasz erre
A teológia maga a fuzzy világ. Gondolom, mert tele van áttűnésekkel, egyidejű többféleséggel. Értem. A teológia, mint a gondolatok rendszere is át-át tűnik más gondolati rendszerekbe? Kifelé is igaz a többféleség? Biztos igen, de ott mintha határozottabbak lennének a kontúrok.
Erik! Hogy Jézus Krisztus Isten fia lett volna-e és egyben Isten, aki kiüresítette isteni természetét, vagy sem én ebben nem tudok állást foglalni. Ennek eldöntése nélkül is tanulságos olvasmány az Írás, amely szerint Jézus tényleg többet tett és tetteiből – szavaiból – több született, mint ami egy átlagos koccintástól vár az ember. A siker okai között én a szavai gazdag sokféleségét gondolom, de …
április 9, 2009 @ 5:48 du. • válasz erre
A teológiának semmi köze a “fuzzy logic” hoz. Éppen ellenkezőleg, a teológia mint a végső bizonyosságok és kategóriák tana éppen felszámolni törekszik azt, amit ti itt – némileg tévesen – “fuzzy logic” -nak neveztek. Isten – mint végső és világot teremtő instancia – szempontokat ad az értékeléshez, elválasztja a jót a rossztól, az örök életet az örök kárhozattól. Nincs átmenet, nincs fél-megváltás, vagy fél-bűnbocsánat. A teológia azt tanítja, hogy hogyan értelmezzük a kinyilatkoztatást az ész, a logosz eszközeivel. Teológiai értelemben spiritualitás csak az Istenbe vetett hit és Isten kegyes szeretete irántunk. Ezek létét elfogadva a teológia konzisztens világképet kínál, mindenféle “fuzzy” nélkül, ahol a “credo quia absurdum” csak a szekularizált értelmünk számára furcsa.
Ami magát a “fuzzy logic”-ot illeti, az tisztán a matematika állításai, bizonyításai és cáfolatai közé tartozik, egyéb relevanciája nincs. Azon matematikai módszerek közé tartozik – mint pl. a Gödel-tétel – melynek számtalan interpretációs kísérlete létezik, sajnálatos módon azonban, magán a matematikán kívül, minden értelmezése irreleváns. A matematikusok frászt szoktak kapni tőle, mikor valamilyen nyelvi-filozófiai értelmezését hallják.
április 9, 2009 @ 6:45 du. • válasz erre
Aristo locutus, causa finita.
április 9, 2009 @ 8:08 du. • válasz erre
A teológusok szeretik az egyértelmű dolgokat, és főleg annak látni ügyeket. Ebben az értelemben a teológusok munkáira, szándékaira lehet ez igaz, de már kevésbé a teológiai munkákra. Ha ott is igaz lenne, min töprengenének, min vitatkoznának ugye az urak? De az elemzett, leírt világ és annak szereplői már teljesítik a „fuzzy logic”-ot, ott nincsenek tiszta halmazok, ott elmosódott halmazok vannak. Erik ezért hozza fel, hogy Isten Fia kiüresíti magát és emberré válik. Jézusban elmosódik az emberi és az isteni. Legalábbis én ezt hallottam.De, hogy mit mondtak …
április 10, 2009 @ 4:39 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#11): engedelmeddel azért hoztam fel, mert a történtek és hatásuk (általam ismert) legkonzisztensebb magyarázata.
Hogy a teológusok mit szeretnek, és mit nem, fogalmam sincs. Én a teológiát, pontosabban a dogmatikát azért szeretem, mert az egyik legbonyolultabb, és legkonzisztensebb gondolati rendszer, amit emberi elme alkotott. Lévén a látható mellett (és főként) a nem látható világot is (szinte) axiomatikus (változtathatatlan dogmák) rendszerében írja le, ez önmagában is indokolná, hogy legyen mivel szöszölniük. Másrészt ott van Az Aristo által is emlegetett Gödel-tétel (hatása).
április 10, 2009 @ 6:07 de. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (#12):
Minnél többet gondolkodsz és beszélsz, annál messzebb kerülsz az igazságtól.
Ez a teológiára abszolút igaz. Értelmetelen, és a valóságtól teljesen elrugaszkodott elme-gyártmány.
Az Igazságot nem lehet szavakká formálni. Azt csak élni lehet.
A valóság nem lehet axiomatikus. Ugyanis mindig minden változik, változik, változik. Ezért nem leírható, nem megragadható.
Amint kinyilvánítasz valamit, máris hamis, mert már nem igaz – csak a fejedben. Még ott sem.
A gondolat nem képes megragadni a valóságot, mert máris múlttá válik. Ha a jövőről beszél, az csak kivetítés. A jelent képtelen megragadni, mert az már el is tűnt… A gondolat túl lassú a valósághoz. A gondolat maga az elme, és az elme maga az idő. És az idő maga az illúzió.
A valóság a gondolaton túl van.
április 10, 2009 @ 6:54 de. • válasz erre
Válasz duende hozzászólására (#13):
Amit írtál, gondolom szerinted is szavakból áll, tehát az általad leírtakra ugyanúgy vonatkozik, mint az általam leírtakra. A kettő igazságtartalmáról eltér a véleményünk.
Te azt gondolod, amit leírtál, én azt, amit leírtam.
A két álláspont közötti különbség – és annak megvitatása – megitélésem szerint nem kapcsolódik közvetlenül a bejegyzés témájához, ami a fuzzy. A Csevegőben viszont szívesen olvasok róla.
április 11, 2009 @ 9:24 de. • válasz erre
Megkérdeztem egy matematikus barátomat a fuzzy logikól. A következőt írta:
” Konkretan a `fuzzy logic’ nem valtotta be a hozza fuzott remenyeket,
eljelentektelenedett, akiket en ismerek es ebben a tamaban dolgozik az
mind erosen masodrendu kutato’. Tkp mikor eloszor hallottam errol (azaz
diakkoromban, 70-es evekben) mar akkor is latszott h felesleges es ures
a (matematikai) fogalmakat megsokszorozni, semmi uj es erdekes nem jott
ki ami enelkul ne lett volna meg. Az un ‘fuzzy sets’ az kicsit mas,
azokbol lettek a fraktalok, (ami megint inkabbb szep mint fontos, ill
ami fontos volt azt mar tudtuk 100 eve is, pl Hausdorf measure)”
Ne vesszen kárba ,hátha ez is hozzájárul valamihez kicsit, s mivel tudom, hogy szokta olvasni a blogot, hátha szakít arra időt, hogy időnként reagáljon is.
április 11, 2009 @ 10:17 de. • válasz erre
A fuzzy logic karrierje szempontjából ez biztos igaz. Olyat futott be, amilyet. Nekem egyébként fogalmam sincs róla. De akármilyen is az eddigi pályája ettől még a legnagyobb gondolat is lehet, de ez már egy másik kérdés.
Itt – a matematikán kívül – talán hasznát látjuk annyiban, hogy figyelmeztet, értsük meg nincsenek tiszta esetek. De ha jól olvasom az újságot, ha jól hallom a rádiót, ha jól nézem a tévét, itt a köznapokban se néz egyelőre valami fergeteges pálya elé. A pusztába kiáltozik.
április 11, 2009 @ 10:23 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#16):
Én inkább úgy olvasom a karriertörténetét a fuzzynak, hogy kiindulhatunk abból is, hogy “nincsenek tiszta esetek”, de ezzel nem sokra jutunk.
Némi egyszerűsítéssel (tehát nem fuzzyval) viszont a dolgok, ha nem is hajszálpontosan, de annyira jól átláthatóak, hogy kiigazodjunk, és ne csak a túlbonyolítottsága okán is nem fergetegessel bajlódjunk kizárólag.
április 13, 2009 @ 3:32 du. • válasz erre
Csalhatatlanok között?
április 13, 2009 @ 3:51 du. • válasz erre
Válasz Csepeli György hozzászólására (#10):
Sajnos nehéz – ha nem lehetetlen – nem kijelentő mondatokban beszélni:)
április 13, 2009 @ 4:12 du. • válasz erre
Válasz Aristo hozzászólására (#19):
Miért lenne nehéz? Szerinted tényleg lehetetlen? Ugye nem haragszol, hogy marháskodtam kicsit?