Hozzászólás: Hideg

Csepeli György

Csepeli György — Wed, 31 Dec 2008 15:35:26 +0000

Előszó!

Klára

Klára — Wed, 31 Dec 2008 14:22:33 +0000

Örülök, hogy vannak szívvel és értelemmel megáldott emberek (talán nemcsak ebben a blogban, de itt főként), akik nem egymást nem ismerő jégtáblaként léteznek ebben az összefagyottságban. Közünk van egymáshoz amióta csak létezünk. Ez a köz nem könnyen mutatja magát.Talán mostanság ez egyre nyilvánvalóbb, de érdekes módon mintha ez nem változtatna semmit személyiségünkben. Örülök, hogy olvashattalak benneteket. Boldogabb újévet kívánok a blog íróinak és olvasóinak egyaránt.

Lux Erik

Lux Erik — Wed, 31 Dec 2008 13:14:58 +0000

Válasz Csepeli György hozzászólására (#3):

Azért remélhetően mesélne. Más kérdés, hogy a meséket már nem mesének, hanem programnak szokás nevezni manapság.

Lux Erik

Lux Erik — Wed, 31 Dec 2008 13:12:57 +0000

Válasz Aristo hozzászólására (#5):

Ps: könyörülete ismereteim szerint akkor nyilvánult meg, amikor megengedte, hogy még az önmaga körül forgó őrültekháza létrehozóinak is megengedte, hogy legyenek.
Lelkiismeretfurdalásra pedig aligha van oka, mert egyrészt “látá”, hogy “jó”, másrészt azt is megengedte, hogy akit keserít a szemlélése bármikor befejezhesse azt. Van erre is példa, mde nem ez a jellemző.

Lux Erik

Lux Erik — Wed, 31 Dec 2008 13:09:52 +0000

Válasz Aristo hozzászólására (#5):

Gyönyörű, már-már himnikus.

Aristo

Aristo — Wed, 31 Dec 2008 12:35:27 +0000

Mint minden rossznak, 2008.-nak is vége van egyszer. Ha egy távoli, irgalmas Isten, egy pillanatra elfordítja tekintetét az univerzum hatalmas csodáitól és pillantása erre, a galaxis sarkában önmaga körül forgó őrültekházára pillant, talán feltámad benne a lelkiismeret furdalás és a könyörület.

E könyörületes Isten áldását kérem mindannyiunkra, hogy ne legyünk összefagyott, de egymást nem ismerő jégtáblák többé.

El Lobo - A farkas

El Lobo - A farkas — Wed, 31 Dec 2008 11:01:30 +0000

Olyan boldog új évet kívánok, amelyben se a hattyúink, se a kacsáink nem repülnek Lengyelországba, amelyben a török gyerek nem vágja el – és akkor a magyar gyereknek nem kell gyógyítania. Mert az drága…

Csepeli György

Csepeli György — Wed, 31 Dec 2008 10:46:03 +0000

Andersen,ha élne,már nem írna mesét.

lucifer

lucifer — Wed, 31 Dec 2008 09:26:46 +0000

A téli Balaton csodás és kegyetlen. Kimenni a befagyott jégre, zsebben a körtepálinka; pazar. Csak ajánlhatom. (Ez nem = jégre visznek) A rianások. A part mellett a feltornyosuló jégtáblák. A szikrázó nap, vagy a köd egyaránt igéző. A kilencvenes évek közepén volt egy tél, amikor két-három méter magas jégfalak keletkeztek. A partról nem látszott a tó. A jég ereje iszonyú, a víz menti fákat egyszerűen kitépte a földből. A pusztítás az olvadással mutatkozott meg, amikor a roncsolt fák között eltévedt rókatetemek úsztak a vízen. Majdnem sírtunk. Aztán minden kizöldült.

Lux Erik

Lux Erik — Wed, 31 Dec 2008 08:32:01 +0000

Az, hogy nemcsak készül anyjához, de el is ment, ráadásul talán valamennyi, vajh szintén visszavezethető a globális felmelegedésre? És vajon a hattyúk, és talán nem is csak a hattyúk infantilizálódnak, vagy végleges búcsút kénytelenek venni anyjuktól? És talán épp az a vendéhaj, hogy immár ők kerülnek anya szerepbe, lépnek anyjuk örökébe?
Ps: vagy azok a kacsák voltak, és most a hattyúk vannak az ő szerepükben?! Mit szólna ehhez Andersen? Milyen mesét írna?