Rasszizmus és előítéletesség
Múlt hét szerda reggel egy elegáns pasaréti ház felső emeletén egy yuppie rádió rokonszenves riportere teljes egy órán kérdezett a cigányokról. Választhattam volna más témát is, de önkínzó módon ezt a témát választottam, nem is beszélve arról a lehetőségről, hogy tovább alhattam volna, lakván a város kevésbé előkelő, Pasaréttől távoli helyén. De ha már ott voltam a stúdióban, válaszoltam minden kérdésre. Az egyik kérdés a rasszizmus mibenlétét firtatta, azt implikálván, hogy elég egy gyenge kisebbségellenes vicc, egy meg nem gondolt gondolat, s máris kibujt a beszélőből a rasszista szörny. Cáfoltam ezt a várakozást. A rasszizmus nagyon is meggondolt gondolat, konzekvenciái végzetesek és kárhozatosak, de a rasszisták szempontjából nézve a megoldás, amit sürgetnek koherens. Jobb, szebb világot akarnak, melynek egyetlen akadálya X vagy Y csoport. Úgy gondolják, hogy ha ez a csoport nem lenne, akkor minden rendben lenne. Hitler kényesen ügyelt arra, hogy antiszemitizmusát „tudományosnak” nevezze, megkülönböztetve azt a hétköznapi, szokványos és szabványos antiszemitizmustól. Bécsi éveiben, ha már nem sikerült a Képzőművészeti Akadémiára bejutni, antiszemitizmusból alapos kiképzést kapott. Sok mestere volt, akik újságokat, könyveket írtak tele. Ők rasszisták voltak. Más kérdés, hogy nincs kínai fal mester és közönsége között. Az előítéletesség a rasszizmus befogadás lélektani előfeltétele, de nem azonos vele.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
szeptember 21, 2009 @ 2:31 de. • válasz erre
Hát igen, ma már az érettségi is a rasszizmushoz is kevés. Így azután valószínűleg mélységesen azoknak van igazuk, akik két (gyönge képességű újságírók, és náluk is gyengébb képességű politikusok által ezek szerint helytelenül) rasszistának mondott rigmus között egy-egy focimeccsen azt kántálják az ellentábornak: “egyszerűen senkik vagytok, hej!“.
Ps hej, nem pedig heil.
szeptember 21, 2009 @ 6:42 de. • válasz erre
Nem együtt gyűlölni, együtt szeretni születtem én – mondatta Antigonéval Sophoklés. De vannak, akik erre képtelenek, akik nem együtt szeretni, hanem együtt gyűlölni születtek. A teremtő így rendelte. Nekik is joguk van, a boldogságra ezért van pl. rasszizmus.
szeptember 21, 2009 @ 12:23 du. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#2):
Ne varrjunk mindent Isten, és főként csak Isten nyakába! Jó előadás közben sem gyűlölöd, egy pillanata sem Kreónt?
), majd (ha a harag ugyanezen az útvonalon megnő) gyűlölet. Sophoklész erről is sokat tudott, és az Aiaszban meg is írta (nemcsak ezt).
Érezni, és érzéseinket érzelmekre osztani, és ezt megnevezni is, és a megnevezést tanulni is képes lényekként születünk. Ha nem viszont-szeretetet érzünk, akkor frusztrálódunk, aminek eredménye – kevésbé költőien – harag (erről már Homérosznak is volt néhány szava, amiként Paris szerelméről is, és annak következményeiről is
szeptember 21, 2009 @ 2:12 du. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (#3):
Az Aiszaból is gyanítható módon főként önszeretetre képes lényekként.
szeptember 21, 2009 @ 2:53 du. • válasz erre
Más az interindividuális és más az inter-kommunális szint.
szeptember 21, 2009 @ 3:11 du. • válasz erre
volt szerencsém élőben hallgatni a műsort, én reggelente már csak ilyen érdeklődő júpi vagyok. szerintem nem kell azt hinnünk, h a rasszisták valami homogén tömeg, és nem szerencsés mindig visszanyúlni Hitlerhez, lassan kezdi hiteltelenné tenni az állításokat az állandóan rá hivatkozás.
Csak hogy ne menjünk messzire, az albán-szerb ellentét, a hutu-tuszi ellentét mind mind egy tudatosan kreált, jól meglovagolt, felnagyított konfliktus, aminek a megoldása a másik nép, népcsoport leigázása, kiirtása lett volna.
az előítéletesség sok mindennek, a megismerés, a tanulás első lépése is. komisz éveim során már belém ivódott az előítéletesség, így ösztönösen jobban szorítom a biciklim kormányát, ha többen közelednek felém… (ugyanakkor nem gondolom h a közeledők megsemmisítése mentené meg ingóságaimat)
szeptember 21, 2009 @ 5:32 du. • válasz erre
Válasz Csepeli György hozzászólására (#5):
Más, persze; de egymásra, és egymásból (és nem átlálthatatlanul, s így nem is áttekinthetetlenül) bonyolult módon épülnek, amiként mindkettő az individuálisra, mely az előbbiekből merít. Visszacsatolások bonyolult, de logikus rendszere és rendszerei.
szeptember 21, 2009 @ 8:10 du. • válasz erre
A műsorban egy szót sem szóltam Hitlerről, ellenben annál többet beszéltem az előítéletesség típusairól.
szeptember 21, 2009 @ 9:57 du. • válasz erre
Válasz Csepeli György hozzászólására (#8):
Nagyon, a sznobságig, sőt azon is túl európaiak között – egy fehér holló.