A titok nyilván attól titok, hogy nem ismerjük. Annyit azonban tudunk, hogy titok és titok között az is különbség, hogy némely titkok hatalmasak.

Az is világos, amit Te írsz, és nincs vele különösebb gondom. Megnéztem újra, amit a frusztrációról írtál, mint írtam is, reklámként, a reklámokra tudom értelmezni, de itt megkülönböztetnék indirekt, és direkt frusztrációt. Indirektnél a vágykeltés dominál, és ha ez sikeres, csak akkor, és attól frusztrálódsz, ha neked nincs az, amire sikeres volt a vágykeltés. Direkt, ha a reklám arra is utal, azt erősíti, hogy csökkent értékű vagy ha nincs azod, amit reklámoznak, de itt is előfeltételnek gondolom a vágykeltést, különben elég valószínű, hogy utálni kezded azt, amit reklámoznak.

“Igen is, meg nem is”. Szerintem is nagyjából úgy működik, ahogy írtátok, de nem azért mert így működtetik (tudatosan, akarattal), hanem mert így működünk {és tudatosan csak erősíteni, és gyöngítani lehet a működési módunkat. Erősíteni, ha például orvosként – tehát okkal – nemcsakúgy viselkedünk, mint aki tudja a rosszullét okát, de ráadásul úgy is, mint aki azt javítani tudja. Gyöngíteni, ha például választáskor – vagy akár folyamatosan – azt erősítjük, hogy minden ép eszű (az éppen a hatalmat gyakorlók kivételével velünk együtt) tudja a megoldást a világgazdasági válságra. Ilyenkor azt titkoljuk, hogy mi sem tudjuk, de épp ennek sikeres eltitkolása a hatalom titka. (Ha csak Aristo nincs más véleményen.
Valóban némiképp misztikus látszat keletkezik ilyenkor. A tudjuk és kész – látszata, amivel szemben borzasztóan gyöngécske hatásfokú, ha vitatkozni és magyarázkodni kezdünk: “ők nem is tudják, mert az valójában úgy van” – alapon. Kommentjeitekhez hasonlóan a vitatkozó azt hisszi, abban hisz, hogy az ember nemcsak racionális – bár helyesebb lassan racionalizálódót mondani – lény, de a ráció is működteti/annak mentén működik. Holott…
Holott épp ez a példa mutatja, hogy nagyobb részt a többi emlőshöz hasonlóan történik az alfa hím kiválasztása, bár kétségtelen – hála racionalitásunknak – az emberi alfahím jelöltek üvöltözése némiképp artikuláltabb az állatokénál, de nem sokkal. Ha csak – mint már írtam – Aristó és jó okkal nem gondolja másképp}.

Nekem a “modern titkok” jutottak eszembe (lehet, hogy az utolsó olvasmányom hatása -sőt szinte biztos), nevezetesen: vannak a Titkok Tudói, akiket valamiféle misztérium vesz körül. Ez a fajta “elkülönülés”, kimagasodás a többség közül a modern Varázslóvá teszi őket: mert Ők azok akik a titkokat megfelelő biztonsággal őrzik, szükség esetén valamennyit felnyitnak (megnyitnak belőle) és kinyilatkoztatásuk egy új misztériumot von köréjük. A Titkok Tudójának szüksége van erre a hatalmas kincsre, ezért, ha nincs, akkor gyorsan összehívja a Titokgyár vezetőit és új titkok létrehozását parancsolja meg nekik. Hatalma csak addig tart, ameddig titkai gyűjteménye, ezért nagyon vigyáz, hogy az igazság soha nem tudódjék ki. Ha ez mégis megtörténne, akkor új Titkok Háza nyílik, új Titkok Tudóival – a lényeg: soha ne derüljön ki mi a való igaz és ennek mekkora része a titok, amit kellő hasznossággal (?) megalkottak a Titkok Házának és Tudójának védelmében!

Semmi (baj)! Ellenkezőleg. Arra céloztam, hogy a Mozgó Világ, és Spiró is olyan, mint az említettek. Noha az említettek már nincsenek, Spíró és a Mozgó Világ pedig – ezek szerint – vannak. Nem csekély – sőt aligha túlbecsülhető – onológia tanulsággal: ezek szerint nem a létezők és a nem létezők közötti különbség a legalapvetőbb… :-/

Istenem, Mozgó Világ, Spíró, 3.60-as kenyér, az Unicum üvegje, ha az embernek volt összeköttetése, hogy egyáltalán kapjon, 200 Ft.
Ps: egy gombóc fagylalt 50 fillér (hegyes tölcsérben).