Tolvajok az egyetemen
Hideg az idő. A fűtött, világított, wi-fisetitett egyetemi épületek megtelnek emberekkel, akik nem feltétlenül csak tanárok, diákok. Élet költözik az élettelen falak közé. Van aki gyilkol, van aki lop. A tolvajok lehetnek diákok, tanárok, de lehetnek olyanok, akik diáknak, tanárnak néznek ki, de nem azok. Lopnak mindent, táskát, kabátot, hardvert, de főként készpénzt. Újféle, társadalomlélektanban járatos tolvajok, akik ellopják a pénztárcát, kiveszik belőle a pénzt, majd visszaadják a boldog tulajdonosnak az iratokat, melyek újrabeszerzése végzetes kálváriát jelenthetett volna. Mindenki jól jár. A tolvaj pénzhez jut, a meglopott pedig megkönnyebbül.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő. A regisztrációt nem kell külön kérni, elég egy kommentet küldeni. A regisztráció elfogadását (illetve visszaadását) csak első alkalommal a kommentekben “regisztrált” felirattal jelzem.
december 9, 2009 @ 8:56 de. • válasz erre
Ezek az emberek figyelmezetik az óvatlant, hogy legyenek óvatosak, mert olyan világot élünk. Ahol óvatosnak kell lenni. És közben a figyelmeztetésükért felveszik az járandóságukat. Amíg ingyen dumáltak senki se vette őket komolyan. Ezen változtattak és ettől kezdve a szorgalmas, odaadó és immár ellenszolgáltatásért végzett munkájuk meghozta a gyümölcsét, egyre több társunk óvatos. A tanulásnak ára van, a tudást nem adják ingyen.
december 9, 2009 @ 9:30 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#1):
Tolvajok elleni, a társadalmi bizalom maradékát is szétverő tréningekről még nem hallottam, de nem is zárom ki a meglétüket. A biztonsági szolgálat megerősítését, és a beléptetés megszigorítását mindazonáltal jobb megoldásnak vélem, ami, ha közvetlenül nem is építi a bizalmat, a megteremtéséhez szükséges rendezettség minimumának újraépülését (hogy az egyetem nem éjjeli, és nem is nappali menedékhely) esetleg elősegíthetné.
december 9, 2009 @ 9:53 de. • válasz erre
Az élet a tréning. Arra tanít, vigyázz, az értékeidre, meg hogy nézz a lábad elé. No persze nem ingyen.
És ha lesz beléptető rendszer és be szeretnék menni, mert be szeretnék menni akármiért, akkor kitessékelnek? Adnak látogatójegyet, mint az APEH-nél? Nem akarok bemenni, csak kérdezem.
december 9, 2009 @ 10:05 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#3):
Természetesen kitessékelnek.
Mielőtt azonban látogatójegyet adnának, telefonon megkérdezik azt, akihez jöttél, hogy a helyén van-e (és hogy csakugyan hozzá jöttél-e, hogy csakugyan meg van-e beszélve), ahogyan komolyabb cégeknél is.
A diákság-tanárság pedig önfeledten húzza a belépőkártyáját, ahogyan a metrónál (is régóta lehetne/kellene).
december 9, 2009 @ 10:39 de. • válasz erre
Aha! De amikor véletlenül mégis megpróbálnék bemenni és mondom a puskásembernek, hogy itt van Lucifer, hozzatok majd ki a sittről! Mert Lipót az már nincs, oda nem visznek.
december 9, 2009 @ 10:54 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#5):
Szerencsére nincs Lipót! Mert ha úgy alakulna, ahogy írtad, a börtöniskola bármely kezelésnél nagyobb hasznodra válhat.
Nem általában. Itt és most. 
december 9, 2009 @ 11:16 de. • válasz erre
Jobban örültem volna, ha megígéred, hogy már útközben rájuk telefonálsz, hogy szálljanak le rólam. De hát a neveltetésem hiányosságainak foltozása is rám fér. Mindenki a javamat akarja.
december 9, 2009 @ 11:38 de. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#7):
Ugyan! Ha tudnám, hogy kinek kell telefonálni, és abban a helyzetben lennék, hogy megtehessem, akkor sem tenném. Ellenkeznék elveimmel (amik persze változhatnak).
( 
)
december 9, 2009 @ 1:14 du. • válasz erre
Az emberiség történelme – szemben korábbi szakállas állításokkal – a támadások és a védekezések története.
Középpontban a szerzés, az eltulajdonítás, a visszavétel, a kárpótlás, és az igazságtevés (bár ez elhanyagolható) állanak.
Ilyen szempontból a zártnak gondolt egyetem sem másmilyen, belengi a szerzés vágya.
A személyi tulajdon megszerzése-megvédése körül bonyolódó harc mégiscsak finom formája az ősök viselte háborúskodásnak, amelyekbe országnyi népesség veszíthette láncait (és óráit is).
Ne lopj! – olvasható a tízparancsolatban, a kisdobosok 6 pontjában (talán) – de falra hányja a borsót a valóság (és a részeg egyetemista is.)
Amikor tornyok dőltek e század elején – tudtuk, más lesz a világ – a védekezés új formái léptek elő Quantanamo-tól Budapestig, a röntgen, az érintés nélküli mindenfajta motozás, a fül nélküli hallgatózás és sorolhatnám.
A védekezés azért nehézkes műfaj, mert közben a szabadság megőrzése is a szemek előtt lebeg (olykor eltakarva a hatékony – brutálisnak gondolt – megoldást).
És itt el is érkeztünk a magyar értelmiség egyik cselekvést gátló kedvenc időtöltéséig, a relativizmus c. játékig: ki mondja meg, hol kezdődik a szabadság és hol ér véget?
Mivel erre a kérdésre igan hosszan tart nem válaszolni – minden maradhat a régiben!
december 9, 2009 @ 1:19 du. • válasz erre
Válasz Bognár László hozzászólására (#9):
Ha nem Göring mondta volna, azt idézném, hogy ha azt a szót hallom, “értelmiség”, kibiztosítom a revolverem, de mivel ő mondta, inkább hallgatok.
december 9, 2009 @ 2:33 du. • válasz erre
Válasz Lux Erik hozzászólására (#10):
Göring a kortársai szerint a kultúra szóra izgult így be.
Ebből az következik, hogy te az értelmiség szót erősen rokonítod a kultúrával, Göringet a revolverrel – amíg el nem lopják tőle
december 9, 2009 @ 3:07 du. • válasz erre
december 9, 2009 @ 4:48 du. • válasz erre
Lehetne hercig fehér köpenyekben is járni, melyek ujjai hátulról beköthetők. A köpenyviselés bevezetése fellendithetné a haldokló ruházati ipart. A köpeny egyben megoldaná az azonosítás problémáját is.
december 9, 2009 @ 7:40 du. • válasz erre
Válasz Csepeli György hozzászólására (#13):
A köpeny tetszik! Főleg az ujja! Az azonosításhoz azonban (esetleg nano) chip be(szövését/ )építését ajánlom, így az is tudható lenne folyamatosan, sőt real-time, ki, hol, mikor, kivel, és ahogy a nóta mondja: “ez kell a magyarnak”.