Tudósok, politikusok
Nemrég megidéztem a Tudóst és a Fejedelmet, kikkel Csongor találkozott, s mindkettőtől megriadt. Tegnap a sors úgy hozta, hogy gyors egymásutánban politikusokkal, tudósokkal találkoztam. A legfeltűnőbb különbség az volt, hogy a politikusok a pillanatban éltek. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előre lássuk a megfigyelési szappanopera komolyra fordulását. De ami ma van, az holnapra eltűnik. Kiszorítja valami más. A tudósok körében nem volt idő. Egy amerikai 1971-es magyarországi élményeiről beszélt, mintha csak tegnap történtek volna. Egy másik a hálózatosodás mindent átfogó s átható jelenségét boncolgatta. A politikusoknál csak pogácsa volt. A tudósok viszont fejedelmi módon vendégeskedtek.
A nem regisztrált email címről küldött kommentek csak jóváhagyás után jelennek meg (vagy átkerülhetnek a Dühöngőbe). A késedelmes megjelenésért a nem regisztrált látogatók elnézését kéri a szerkesztő.
A kommneteknél a dátum mellett “válasz erre” link található.
szeptember 25, 2008 @ 11:55 de. • válasz erre
Ha jól emlékszem, az életkor előrehaladtával erősödik az idő fogalmának hatása a gondolkodásra (és főként az ebből eredő tervekre/cselekedetkre). Ebből a szempontból a fentiek alapján mintha a tudósok lennének gyerekesebbek.
szeptember 25, 2008 @ 4:15 du. • válasz erre
Izgalmasabb volna a kép a pogácsás különbségnél, ha a poltikusok között államférfit, a tudósok között pedig zsenit is talált volna Csepeli György!
Akkor az idők (ciklusok) is jobban egybecsúsztak volna. A politikusé a pillanat, a négy év, vagy legföljebb a kétszer négy év ciklusából emberöltőkön átívelő ciklussá nőhetett volna. A tudós időegysége pedig a napcikluséból, egy-egy fontos kérdés kapcsán, kicsit zsugorodhatott volna.
szeptember 25, 2008 @ 9:32 du. • válasz erre
Nem tudom, hogy egy kérész mit bír ki, lehet-e hozni, vinni, de ha igen és Csepeli Gyuri vitt volna egyet magával, akkor ez a derék állat azzal a tudattal hal meg, hogy Magyarországon a politikusok megannyi Gandhi, a tudósokat meg ajnározzák.
szeptember 25, 2008 @ 10:48 du. • válasz erre
Lucifer, mea culpa, maxima culpa. Véletlenül kiirtottam a te hozzászólásaidat is az “új hely” postot követő hozzászólás sorból a blogteren. Túl jól sikerült a takaratítás. Ha a szövegek megvannak, szívesen beteszem itt a csevegőbe.
szeptember 25, 2008 @ 11:13 du. • válasz erre
Válasz lucifer hozzászólására (#3):
Egyrészt persze, és:
. Másrészt a kérész azt is megállapíthatta volna, hogy a Gauss görbének nagyjából a közepén van, de attól kicsit jobbra, mert rengeteg a baktérium, a vírusokról nem is beszélve.
), én most épp a tévém képernyőjét, ami a jobb oldalamon van, de amit itt a megfigyelési lehallgatási ügyről összebeszélnek, mintha mégsem a jobb oldalamon lenne a tévém, vagy esetleg tényleg torzult a Gauss görbe. Valamelyest. OK, ezek politikusok. Az Akadémikusokról azt hiszem, Kaktuszkának lesznek észrevételei.
Én, és azt hiszem El Lobo nem egészen a kérész helyéről nézzük (talán
Nekem már-már úgy tűnik, mintha a harang annyira nem is harang lenne, hogy talán félreverni sem nagyon lehet/érdemes.
szeptember 26, 2008 @ 2:37 de. • válasz erre
Válasz Csepeli György hozzászólására (#4):
Nem ügy, illetve nem ez az ügy. Megyünk előre! Az ügy is!