Persze, nem ez a lényeg, hanem maga a javaslat, amelynek útja hosszú lesz a megvalósításig. (Még a végén tényleg kell nylon-zacskó is a népszerűsítéséhez, ha másképp nem megy . Az újságcikktől maga a javaslattevő sem várhatja, hogy betonfalakat döntsön, ez még csak a gondolat elhintésének ideje.
És igaza van Lucifernek: ez nem aranyat termő, tihanyi echót alázó terep, mert éppen a szociálisan hátrányos helyzetű emberek (java) nincs abban a helyzetben, hogy segítse az őket segíteni akarókat, sokakban pedig kihúnyt, ha volt egyáltalán, a szolidarítás érzése.

Telefonálni én sem fogok – nem ismervén Csepeli György telefonszámát – viszont respektálom a javaslatot.
(Csepeli György javaslataival kapcsolatban mindig eszembe jut, mennyit gyalázták össze-vissza a magyar e-pontokért, hogy így meg úgy, meg drága volt meg mittudomén – de amikor Horvátországban magam is használhattam a magyar e-pontot, akkor bizony szívesen odahívtam volna a nagyonmagyarokat, hogy lássák, miképpen lehet csöndesen, de okosan magyar államférfinek lenni! Talán ezúttal is sikerül.)